1956 sajtója október 23-november 4
Szalay Hanna
Válogatás
Geopen kiadó, 2006
Leírás
1956. közepén a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egyesületeinek Szövetsége (röviden MEFESZ) saját követeléseiket és a lengyelországi felkelés iránti szolidaritását fejezte ki. Október 22-én este a MEFESZ másnapra gyűlést, tüntetést tervezett, és kihirdette az Ifjúság követeléseit. Többpártrendszert, szabad választásokat, a törvénytelenségek felülvizsgálatát, a nemzeti ünnepek méltó megünneplését, a Kossuth-címert, az életszínvonal emelését, a szovjet csapatok kivonását és Nagy Imre miniszterelnökségét követelték. Október 23-án a Petőfi szobornál gyülekeztek, a Bem szoborhoz vonultak, majd a parlament előtt követelték Nagy Imrét, aki megpróbálta megnyugtatni, lecsendesíteni a tömeget. A tüntetők kétfelé váltak: egy részük a Sztálin szoborhoz ment és ledöntötték, a másik fele a Rádió épületéhez vonult a pontjaik beolvasását követelni. Eme kötet egy válogatás az 1956. október 23-a és november 4-e között megjelent napi- és hetilapok írásaiból, a Kossuth – később Szabad Kossuth – rádió adásaiból.
1953-ra Magyarországon a közhangulat meglehetősen negatívvá vált, az életszínvonal jelentősen lecsökkent. Sztálin halálával, Hruscsov hatalomra kerülésével az egész tömbben az enyhülés politikája kezdett érvényesülni.Nyáron a szovjetek önkritikára szólítják fel a magyar vezetést: Rákosi Mátyást – a Párt főtitkárát és ’52 óta miniszterelnökét – leváltják (főtitkár maradt), és Nagy Imre lett az új miniszterelnök. Nagy Imre kommunista, de hajlik a reformokra („reformkommunista”), és új kormányprogramot hirdet: szocializmus bizonyos módosításokkal.
A program az állam és a párt szétválását (az MDP hatalmának csökkentését), az erőszak visszafogását (kulák listák, internálások, munkatáborok megszüntetését, korábbi perek felülvizsgálatát) hirdette meg, a gazdaságpolitika terén a nehézipar visszafogására, a könnyűipar és a közszükségleti cikkek gyártására törekedett, az életszínvonal és a bérek emelése mellett.
A párton belüli harcok hatására Nagy Imrét leváltották: Rákosi meggyőzte Moszkvát, és 1955-ben Hegedűs András lett az új miniszterelnök, aki a régi rendszer „híve”. Nagy Imrét a pártból is kizárták. Ezt az időszakot a „visszarendeződés időszakának” szokták hívni. De a korábban megindított perfelülvizsgálatok során sok koncepciós per és Rákosi felelőssége is lelepleződött. A közélet megindult, aktívabb lett: az Írószövetség és a Petőfi kör rendszeres vitákat tartott.
1956. februárjában, a szovjet kommunista párt 20. kongresszusán Hruscsov moszkvai beszédében kijelentette, hogy a sztálini korszak hibás, és felelősségre kell vonni. Nyáron Rákosit elküldték (főtitkári pozíciójából), helyére a hasonló felfogású Gerő Ernő került. A Rajk-pert felülvizsgálták, rehabilitálták és 1956. okt. 6-án újratemették. Rajk László temetésén nagy tömeg vett részt, néma tiltakozásként a rendszer ellen.
1956. közepén a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egyesületeinek Szövetsége (röviden MEFESZ) saját követeléseiket és a lengyelországi felkelés iránti szolidaritását fejezte ki. Október 22-én este a MEFESZ másnapra gyűlést, tüntetést tervezett, és kihirdette az Ifjúság követeléseit. Többpártrendszert, szabad választásokat, a törvénytelenségek felülvizsgálatát, a nemzeti ünnepek méltó megünneplését, a Kossuth-címert, az életszínvonal emelését, a szovjet csapatok kivonását és Nagy Imre miniszterelnökségét követelték.
Október 23-án a Petőfi szobornál gyülekeztek, a Bem szoborhoz vonultak, majd a parlament előtt követelték Nagy Imrét, aki megpróbálta megnyugtatni, lecsendesíteni a tömeget. A tüntetők kétfelé váltak: egy részük a Sztálin szoborhoz ment és ledöntötték, a tömeg másik fele a Rádió épületéhez vonult a pontjaik beolvasását követelni.
*
Az olvasó most egy válogatást tart a kezében az 1956. október 23-a és november 4-e között megjelent napi- és hetilapok írásaiból, a Kossuth – később Szabad Kossuth – rádió adásaiból.
*
Az „1956 Sajtója Október 23 - November 4” című ezen kiadványt az 1956. október 23-a és november 4-e között megjelent napi- és hetilapok írásaiból, a Kossuth – később Szabad Kossuth – rádió adásaiból készült válogatás iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.