Csontváry kiállítás
Szántai Lajos Pap Gábor
kiállítást megnyitja: Szántai Lajos, tárlatvezető: Pap Gábor
DVD
2009
2009
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 799 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 799 Ft
Leírás
Csontváry Kosztka Tivadar (eredetileg Kosztka Mihály Tivadar; Kisszeben, /ma Szlovákia/ 1853. július 5. – Budapest, Krisztinaváros, 1919. június 20.) magyar festő.
Eredetileg gyógyszerésznek tanult, de tehetséget érezve otthagyta az állását, és a különböző mesterektől festészetet tanult. Utazásokat is tett, jelentősebb képeit Keleten festette. Mintegy száz nagyobb művet alkotott. Míg külföldi kiállításairól (például Párizs, 1907) a legnagyobb kritikusok elismerően nyilatkoztak, itthon nemigen ismerték el.
Művészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem...
Saját bevallása szerint az iskola előtti éveiben két döntő hatás érte, amely későbbiekben lehetővé tette számára a magyar történelem és műveltség vizsgálatát. Egyrészt 3-7 éves kora között sokat időzött a makkosmáriai Angyalok királynéja-templomban, a sekrestyében játszadozva. Nagyapja pedig esténként magyar népmeséket mesélt. Ezek közül legjobban a királyos mesék ragadták meg a képzeletét.
A nagyapai hagyaték alapján a népmesékkel kezdett foglalkozni. Ezt hosszú adatgyűjtés és a jelképtanban való elmélyedés követte, amelyhez az indulást legjobban a sárkány és a táltos ló adta meg. Alapvetéseit többek között Horvát István történész, Solymossy Sándor népmesekutató és Ipolyi Arnold munkásságára alapozta.
Kezdetekben a Körösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézetben tanult. Első publikációi is itt, a Buddhista Misszió által kiadott USzO-füzetekben jelentek meg, a magyar népmesékről.
Pap Gábor művészettörténész és Molnár V. József néprajzkutató a hetvenes évek óta dolgoznak együtt. Az általuk közvetített elméleteket már hivatalosan oktatják Nagyváradon, Miskolcon. Ebbe csatlakozott be Szántai Lajos is az 1990-es évek elején a népmesékről szóló előadássorozataival, amelyeken a népmesék elemzése mellett, a hozzájuk szorosan kapcsolódó magyar történelmi eseményeknek a néphagyományban fellelhető emlékeit is ismertette.
Nevéhez fűződik a Képes krónika ábráinak a magyar néphagyománnyal és mítikus történelemképével való analógiáinak felfedezése...
Könyvei:
Továbbélő honfoglalás. Őstörténet és népmese. Főnix Könyvek, Debrecen, 1998, 2002
Az Örök Királynak leánya. Árpád-házi Szent Margit. Főnix Könyvek, Debrecen, 1999
A két hollós. Mátyás király és a Pálos Rend. Budapest, 2001
Világszép Nádszál kisasszony. Főnix Könyvműhely, Debrecen, 2002
„Magyarország reménye, a világ gyönyörűsége”. Hunyadi Mátyás. Főnix Könyvműhely, Debrecen, 2003
Fény által festett történelem. in: Képes krónika I-II. Nemzeti Kincseinkért Egyesület, Budapest, 2003
„Az Úr letekintett Magyarországra...” II. Géza küldetése földön és égen. Főnix Könyvműhely, Debrecen, 2004
„Szent őseink nyomában maradva” - Szent korona, népmese, mítikus történelem. Debrecen, 2009
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Eredetileg gyógyszerésznek tanult, de tehetséget érezve otthagyta az állását, és a különböző mesterektől festészetet tanult. Utazásokat is tett, jelentősebb képeit Keleten festette. Mintegy száz nagyobb művet alkotott. Míg külföldi kiállításairól (például Párizs, 1907) a legnagyobb kritikusok elismerően nyilatkoztak, itthon nemigen ismerték el.
Művészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem...
Saját bevallása szerint az iskola előtti éveiben két döntő hatás érte, amely későbbiekben lehetővé tette számára a magyar történelem és műveltség vizsgálatát. Egyrészt 3-7 éves kora között sokat időzött a makkosmáriai Angyalok királynéja-templomban, a sekrestyében játszadozva. Nagyapja pedig esténként magyar népmeséket mesélt. Ezek közül legjobban a királyos mesék ragadták meg a képzeletét.
A nagyapai hagyaték alapján a népmesékkel kezdett foglalkozni. Ezt hosszú adatgyűjtés és a jelképtanban való elmélyedés követte, amelyhez az indulást legjobban a sárkány és a táltos ló adta meg. Alapvetéseit többek között Horvát István történész, Solymossy Sándor népmesekutató és Ipolyi Arnold munkásságára alapozta.
Kezdetekben a Körösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézetben tanult. Első publikációi is itt, a Buddhista Misszió által kiadott USzO-füzetekben jelentek meg, a magyar népmesékről.
Pap Gábor művészettörténész és Molnár V. József néprajzkutató a hetvenes évek óta dolgoznak együtt. Az általuk közvetített elméleteket már hivatalosan oktatják Nagyváradon, Miskolcon. Ebbe csatlakozott be Szántai Lajos is az 1990-es évek elején a népmesékről szóló előadássorozataival, amelyeken a népmesék elemzése mellett, a hozzájuk szorosan kapcsolódó magyar történelmi eseményeknek a néphagyományban fellelhető emlékeit is ismertette.
Nevéhez fűződik a Képes krónika ábráinak a magyar néphagyománnyal és mítikus történelemképével való analógiáinak felfedezése...
Könyvei:
Továbbélő honfoglalás. Őstörténet és népmese. Főnix Könyvek, Debrecen, 1998, 2002
Az Örök Királynak leánya. Árpád-házi Szent Margit. Főnix Könyvek, Debrecen, 1999
A két hollós. Mátyás király és a Pálos Rend. Budapest, 2001
Világszép Nádszál kisasszony. Főnix Könyvműhely, Debrecen, 2002
„Magyarország reménye, a világ gyönyörűsége”. Hunyadi Mátyás. Főnix Könyvműhely, Debrecen, 2003
Fény által festett történelem. in: Képes krónika I-II. Nemzeti Kincseinkért Egyesület, Budapest, 2003
„Az Úr letekintett Magyarországra...” II. Géza küldetése földön és égen. Főnix Könyvműhely, Debrecen, 2004
„Szent őseink nyomában maradva” - Szent korona, népmese, mítikus történelem. Debrecen, 2009
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.