kültéri zászló 60x90 Árpádsávos
Zászló
Árpád-sávos 60x90
Zászló
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 4 990 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 4 990 Ft
Leírás
Méret: 90 x 60 cm
Anyaga: PES
Tisztítása: langyos, szappanos vízzel
Radics Géza: Tudnivalók az Árpádsávos zászlóról
Napjainkban divatossá vált a magyar nemzeti jelképek alattomos és alantas támadása. Az 1990-es évek elején valaki „svájcisapkának” nevezte a magyar Szent Koronát. Egy másik „úr” pedig úgy vélekedett, hogy a magyar műveltségben a „bőgatyán” és a „fütyülős barackon” kívül nem igen akad más, amivel a magyarok dicsekedhetnének. Aztán kiderült, hogy a magyarságnak történelme is van, méghozzá nem is akármilyen, sőt vannak ősi jelképei is, például a Turulmadár, mely a hunok nagykirályához, Atillához vezet. De legújabban az Árpádsávos zászlónk szúrja egyesek szemét, és a múltév (2006) októberi eseményei után a XI. századból való legősibb lobogónk ellen indítottak felkorbácsolt, mocskolódó hadjáratot. Kapcsolatba hozzák az 1940-es években használt nyilas pártzászlóval. Orbán Éva írónő Amit az Árpádsávos zászlóról illik tudnunk című munkájában meggyőzően kimutatta, hogy ez miért nem állja meg a helyét. A Nemzeti Szocialisták, amikor az 1930-as évek közepén megalapították pártjukat, a német nemzeti szocialisták zászlójához hasonló lobogót alkottak, melynek közepében, vörös mezőben, fehér körben, a fekete horogkereszt helyett a fekete nyilaskeresztet helyezték. Nos, az 1940-években új zászlóval jelentek meg, melyhez a három magyar színt, a piros-fehér-zöldet használták. A lobogó zászlórúd felőli kb. egyharmad része vörös mező, melynek közepében egy fehér rombusz, abban pedig a zöld nyilaskeresztet helyezkedik el, mely közepében a nagy H betű látható. A kb. kétharmad részben pedig nyolcszor vágott, azaz öt piros és négy fehér, összesen kilenc sáv van. Nos, ez a rész hasonlít, de nem azonos az Árpádház hétszer vágott, nyolc sávos piros-fehér lobogójával.
E sorok írója nem tudja, hogy a nemzeti szocialisták a Nemzeti Címerünk sávjait vették-e alapul, avagy az Árpád-ház sávos zászlóját, melyek mindegyikében nyolc és nem kilenc sáv van. A két zászlót csak a rosszindulat azonosíthatja. Ezen az alapon az amerikai sávos zászlót is meg lehet támadni, mert még ma is létezik olyan párt vagy mozgalom – valószínű több is – Amerikában, amelyik címerében az amerikai zászló színeit, sávjait, és csillagjait a németek fekete színével dolgozták össze a fekete horogkereszttel a közepén. Ilyen például a Minesota-i National Socialist Movement (Nemzeti Szocialista Mozgalom) címere.
Tudni kell azt is, hogy a nyilaskeresztes zászló soha nem volt állami, vagyis a magyarság nemzeti zászlaja, mint ahogy a minesotai szocialista mozgalom címere se Amerika állami címere. A horogkereszt egyébként egy ősi, a Nap, az élet, a természet körforgásának, azaz megújulásának jelképe, melynek használata visszamegy az újkőkorig. Az 1930-as évek előtti időben, széles körben használták Európában és Amerikában is. A Wikipedia (Világhálós) Encyclopediában például megtalálható az amerikai hadsereg, 45. gyalogos hadosztályának jelvénye (shoulder patch), amely vörös mezejében egy sárga horogkereszt látható. Volt egy indián alakulat is, melynek jelképe szintén a horogkereszt volt, mert az indiánok a jószerencse jelének tartottá. Ebben az értelemben használhatta repülős öltözetén Matilda Moisant repülőnő is, mely az 1912-ből megmaradt fényképén látható. A Spirit of St. Luois orrának belsejére is rá volt festve. Sőt, az 1920-as években Arizona állam útjelző tábláin is látható volt a horogkereszt. Miután Hitler is a horogkeresztet választotta pártja jeléül, gyűlölté vált, és eltűnt más népek használatából. A hajsza, azonban, Amerikát is elérte. A Nemzeti Hírháló 2007. szeptember 28-án repített világgá egy figyelemreméltó hírt, Pásztorfi István tollából Horogkereszt Kalifornia partjain címmel. Pásztorfi arról ír, hogy az 1960-as években épített katonai barak (laktanya) a horogkereszt alakjára készült, és ez a levegőből, repülőről jól látható. A hatalmasságok ezt is megtámadták, és most 600 ezer dolláros költségen átalakítják. Pásztórfi azt is írja, hogy többek úgy tudják, hogy a laktanyát német hadifoglyokkal építtették. No, de a 60-as években? Amerikában?
2003-ban történt, hogy egy erélyes hangú, és a saját igazában biztos hölgy felhívta a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalt, és közölte – ellentmondást nem tűrő hangon –, hogy a polgármesterrel kíván beszélni. Mit tehetett a megszeppent titkárnő, mint kapcsolta polgármester urat.
Hódmezővásárhely városháza előtt három zászlórúdon három zászló lobog. A piros-fehér-zöld színű nemzeti zászlónk, a város zászlaja és az Árpád-sávos zászló. Az erélyes hangú hölgynek éppen az utóbbival volt baja. Mondván, hogy ez egy „náci” jelkép, és követelte annak azonnali eltűntetését. Mit tehetett a polgármester? – levetette a zászlót. Persze, Hódmezővásárhelynek olyan polgárai is vannak, akik ismerik a magyar történelmet és jelképeket, és bementek a polgármester úrhoz – megfelelő felkészültséggel –, és elmagyarázták neki, hogy az Árpád-ház sávos zászlójának semmi köze nincs a nácizmushoz, miután a XI. századból való legősibb zászlónk visszakerült tisztes helyére. 2007-ben azonban ismét levetették ősi lobogónkat, és a polgármesterre olyan nyomást gyakorolnak, hogy nem meri visszahelyezni. Legújabb hírek szerint a kommunisták megfenyegették ama településeket, melyek elfogadták az Árpádsávos zászlót a Jobbiktól és használják is. Az ígérték nekik, hogy tönkre teszik a falut, ha nem veszik le. Ennyit a „demokráciáról.”
2004-ben pedig egy Bácsffy Diana nevű hölgy tűnt fel, aki „hungaristának” vallja magát. A 2004 augusztusában-szeptemberében az egyik közszolgálati TV adó a hírekben számolt be Diana tevékenységéről. A hölgy felsorakoztatta a kopasz, feketeruhás követőit, akik mindegyikének kezében egy-egy Árpádsávos zászló lobogott, miközben a bemondó fasiszta jelképekről beszélt. Kell ettől több a tudatlan és rosszindulatú embereknek?
2005 júniusában Hatvan város ünnepelte várossá nyilvánításának 60. évfordulóját. Ez alkalomból némely lelkes ünneplő az Árpádsávos zászlóval vonult ki. Nagy meglepetésükre és méltatlanságukra a rendőrség igazoltatta, majd arra kérte őket, hogy a zászlókat tegyék el, vagy hagyják ott az ünnepséget, s mert erre nem voltak hajlandók, a rendőrség elkobozta e zászlókat. Igaz, hogy másnap visszaszolgáltatták őket, de azért egy magyar város rendőrfőkapitányának illene annyit tudni, hogy a piros-fehér sávos zászlónk nem önkényuralmi jelkép, mint ahogy azt az esetleges feljelentők vélték.
Mit kell tudni a négy piros- és négy fehérsávos zászlóról?
Mindenek előtt azt, hogy a legősibb zászlónk és a XI. századból való. Nagy a valószínűsége annak, hogy e zászló Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetségnek a központi zászlaja volt, amelyet a Vérszövetséggel szentesítettek. A piros az uralkodó, míg a fehér a főúri réteget képviselte, mert a hatalom e szövetség értelmében megosztott volt. Jellemző a magyar történetírásra, hogy nem tartotta fontosnak e zászló mibenlétének kikutatását és tudatosítását. A négy piros és négy fehér sáv pedig arról tanúskodik, hogy e szövetséget nem hét, hanem nyolc nemzet (törzs) kötötte. Erre lehet következtetni a fejedelmek számából is; Álmos, Árpád, Előd, Kund, Ond, Tas, Huba és Töhötöm. Összesen nyolc. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a szövetség szervezőjének, és választott nagyfejedelmének, Álmosnak ne lett volna saját nemzete, így katonasága. A legvalószínűbb, hogy a Kürtgyarmat nem egy nemzet (törzs) volt, hanem kettő; Kürt és Gyarmat, melyeket kis lélekszámuk miatt, hadászati célból egybe tettek ugyan, de a nemzetszövetségben – melyet vérszerződés név alatt ismerünk – teljes jogú szövetkezők voltak. Persze, más megoldás is elképzelhető, mint például a csatlakozó kabarok, vagy már a Kárpát-medencében lévő avarok és székelyek, mint a nyolcadik szövetkező.
Az Árpádsávos zászló nemzeti címerünknek is alkotóeleme, mely a címer jobb oldalában helyezkedik el. Téves ama felfogás, hogy a piros alapon négy fehér vagy ezüst sáv a Kárpát-medence négy „ezüst folyóját” képviseli. Mi történt ugyanis a Marossal? Az Erdélyi-medence vízlevezetőjével? A Kárpát-medencének öt nagy folyója van. A Maros tehát semmi esetre se maradhatott volna ki. A kettős kereszt és hármas halom eredete pedig az újkőkorba vezethető vissza.
Az Árpádsávos zászló megtalálható az 1300-as évek második felében készült Képes Krónika több képén is, mint például a mogyoródi csatára emlékeztető képben, amikor Géza herceg seregei legyőzték Salamon király csapatai, aki menekülni volt kénytelen. Géza pedig, mint I. Géza király vonul be a magyar történelembe.
A Magyar Posta 1981-ben emlékezett meg ősi zászlóinkról, amikor is kiadott egy bélyegsorozatot, melynek az első zászlaja, a 40 filléres bélyeg volt, azaz az Árpád-ház sávos zászlója, mert az Árpád-háznak volt egy másik lobogója is, mely vörös mezejében a kettős kereszt és hármas halom látható. A bélyegsorozat további zászlai: a Hunyadi ~, a Bethlen Gábor ~, a Rákóczi ~, 48-as Honvéd ~ és a Csepeli Vörös Ezred zászlaja. Ezt jó lenne tudni a zászlólengetőknek is, mert e zászlók védelmét és jövőjét csak a megalapozott tudás biztosíthatja.
A piros-fehér sávoknak szerteágazó kötődései vannak. Ezek egyik legérdekesebbje a maya indiánoknál található. Dr. Csihák György közöl egy képet a maya vezetők szövetségkötéséről, mely Kr.u. 400-as években történt. Nem esik szó arról, hogy a képet mikor festették. Meglepő az öltözet piros-fehér sávozása. Fent, a középtől kissé balra a Turulmadár látható. A maya vezetők pedig madártollból készült fejdíszt viselnek. Nos, e fejdíszek pontosan olyanok, amilyeneket a Thuróczy János Képes Krónikájának több képén is láthatunk. Ilyen például Szt. István és Koppány ütközetét ábrázoló kép, mellyen a Koppány oldalán lévő harcosok fején látunk hasonló fejdíszt. Thuróczy Mátyás király udvari történetírója volt. Hol kereshetjük a kapcsolatot, ha egyáltalán létezik?
Mexikóban él Marianne de Pluer, aki kutatja a maya indiánok múltját. Szerinte vannak olyan jelek, melyek alapján feltételezhető, hogy a mayáknak kaldeus papjaik is voltak. Például vannak olyan kőbevésett fehér ember arcok, amelyek szépen gondozott bajuszt viselnek. Az indiánokra nem jellemző a bajusz. Úgy tudom, hogy a kaldeusok színe a vörös volt. Erre nem találtam megerősítést. Amennyiben ez megállná a helyét, magyarázatot adna arra, hogy e szín, mint került Árpád-ágbeli őseink használatába.
Befejezésül: A nyilaskeresztes zászló egy párt lobogója volt. Az Árpád-ház sávos zászlója a magyar múltat, a magyar történelmet képviseli. Aki mocskolja, az a magyarságot mocskolja.
(1) Az Njt. 5/A.-ban megjelölt középületeken, illetve azok előtt e rendelet mellékletében meghatározott méretű zászlót (lobogót) kell kitűzni illetve felvonni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti célra textil szálas anyagból, szövéstechnikával készült, piros, fehér, és zöld színű szövetből varrott zászló (lobogó) használható, amely megfelel a zászlószövetek színjellemzőiről színtartóssági követelményeiről szóló MSZ 1362-1988 szabványnak.
(3) A zászlót (lobogót) - tekintélyének megőrzése érdekében - rendszeresen, legalább háromhavonta tisztítani kell.
(4) A zászló (lobogó) az elhasználódása (kopása, rojtosodása, fakulása stb.) folytán jelentősen (szabad szemmel is észlelhetően - eltér a (2) bekezdésben említett szabvány követelményeitől, a (4) bekezdésben meghatározott időtartam letelte előtt is haladéktalanul gondoskodni kell a cseréjéről. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Anyaga: PES
Tisztítása: langyos, szappanos vízzel
Radics Géza: Tudnivalók az Árpádsávos zászlóról
Napjainkban divatossá vált a magyar nemzeti jelképek alattomos és alantas támadása. Az 1990-es évek elején valaki „svájcisapkának” nevezte a magyar Szent Koronát. Egy másik „úr” pedig úgy vélekedett, hogy a magyar műveltségben a „bőgatyán” és a „fütyülős barackon” kívül nem igen akad más, amivel a magyarok dicsekedhetnének. Aztán kiderült, hogy a magyarságnak történelme is van, méghozzá nem is akármilyen, sőt vannak ősi jelképei is, például a Turulmadár, mely a hunok nagykirályához, Atillához vezet. De legújabban az Árpádsávos zászlónk szúrja egyesek szemét, és a múltév (2006) októberi eseményei után a XI. századból való legősibb lobogónk ellen indítottak felkorbácsolt, mocskolódó hadjáratot. Kapcsolatba hozzák az 1940-es években használt nyilas pártzászlóval. Orbán Éva írónő Amit az Árpádsávos zászlóról illik tudnunk című munkájában meggyőzően kimutatta, hogy ez miért nem állja meg a helyét. A Nemzeti Szocialisták, amikor az 1930-as évek közepén megalapították pártjukat, a német nemzeti szocialisták zászlójához hasonló lobogót alkottak, melynek közepében, vörös mezőben, fehér körben, a fekete horogkereszt helyett a fekete nyilaskeresztet helyezték. Nos, az 1940-években új zászlóval jelentek meg, melyhez a három magyar színt, a piros-fehér-zöldet használták. A lobogó zászlórúd felőli kb. egyharmad része vörös mező, melynek közepében egy fehér rombusz, abban pedig a zöld nyilaskeresztet helyezkedik el, mely közepében a nagy H betű látható. A kb. kétharmad részben pedig nyolcszor vágott, azaz öt piros és négy fehér, összesen kilenc sáv van. Nos, ez a rész hasonlít, de nem azonos az Árpádház hétszer vágott, nyolc sávos piros-fehér lobogójával.
E sorok írója nem tudja, hogy a nemzeti szocialisták a Nemzeti Címerünk sávjait vették-e alapul, avagy az Árpád-ház sávos zászlóját, melyek mindegyikében nyolc és nem kilenc sáv van. A két zászlót csak a rosszindulat azonosíthatja. Ezen az alapon az amerikai sávos zászlót is meg lehet támadni, mert még ma is létezik olyan párt vagy mozgalom – valószínű több is – Amerikában, amelyik címerében az amerikai zászló színeit, sávjait, és csillagjait a németek fekete színével dolgozták össze a fekete horogkereszttel a közepén. Ilyen például a Minesota-i National Socialist Movement (Nemzeti Szocialista Mozgalom) címere.
Tudni kell azt is, hogy a nyilaskeresztes zászló soha nem volt állami, vagyis a magyarság nemzeti zászlaja, mint ahogy a minesotai szocialista mozgalom címere se Amerika állami címere. A horogkereszt egyébként egy ősi, a Nap, az élet, a természet körforgásának, azaz megújulásának jelképe, melynek használata visszamegy az újkőkorig. Az 1930-as évek előtti időben, széles körben használták Európában és Amerikában is. A Wikipedia (Világhálós) Encyclopediában például megtalálható az amerikai hadsereg, 45. gyalogos hadosztályának jelvénye (shoulder patch), amely vörös mezejében egy sárga horogkereszt látható. Volt egy indián alakulat is, melynek jelképe szintén a horogkereszt volt, mert az indiánok a jószerencse jelének tartottá. Ebben az értelemben használhatta repülős öltözetén Matilda Moisant repülőnő is, mely az 1912-ből megmaradt fényképén látható. A Spirit of St. Luois orrának belsejére is rá volt festve. Sőt, az 1920-as években Arizona állam útjelző tábláin is látható volt a horogkereszt. Miután Hitler is a horogkeresztet választotta pártja jeléül, gyűlölté vált, és eltűnt más népek használatából. A hajsza, azonban, Amerikát is elérte. A Nemzeti Hírháló 2007. szeptember 28-án repített világgá egy figyelemreméltó hírt, Pásztorfi István tollából Horogkereszt Kalifornia partjain címmel. Pásztorfi arról ír, hogy az 1960-as években épített katonai barak (laktanya) a horogkereszt alakjára készült, és ez a levegőből, repülőről jól látható. A hatalmasságok ezt is megtámadták, és most 600 ezer dolláros költségen átalakítják. Pásztórfi azt is írja, hogy többek úgy tudják, hogy a laktanyát német hadifoglyokkal építtették. No, de a 60-as években? Amerikában?
2003-ban történt, hogy egy erélyes hangú, és a saját igazában biztos hölgy felhívta a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalt, és közölte – ellentmondást nem tűrő hangon –, hogy a polgármesterrel kíván beszélni. Mit tehetett a megszeppent titkárnő, mint kapcsolta polgármester urat.
Hódmezővásárhely városháza előtt három zászlórúdon három zászló lobog. A piros-fehér-zöld színű nemzeti zászlónk, a város zászlaja és az Árpád-sávos zászló. Az erélyes hangú hölgynek éppen az utóbbival volt baja. Mondván, hogy ez egy „náci” jelkép, és követelte annak azonnali eltűntetését. Mit tehetett a polgármester? – levetette a zászlót. Persze, Hódmezővásárhelynek olyan polgárai is vannak, akik ismerik a magyar történelmet és jelképeket, és bementek a polgármester úrhoz – megfelelő felkészültséggel –, és elmagyarázták neki, hogy az Árpád-ház sávos zászlójának semmi köze nincs a nácizmushoz, miután a XI. századból való legősibb zászlónk visszakerült tisztes helyére. 2007-ben azonban ismét levetették ősi lobogónkat, és a polgármesterre olyan nyomást gyakorolnak, hogy nem meri visszahelyezni. Legújabb hírek szerint a kommunisták megfenyegették ama településeket, melyek elfogadták az Árpádsávos zászlót a Jobbiktól és használják is. Az ígérték nekik, hogy tönkre teszik a falut, ha nem veszik le. Ennyit a „demokráciáról.”
2004-ben pedig egy Bácsffy Diana nevű hölgy tűnt fel, aki „hungaristának” vallja magát. A 2004 augusztusában-szeptemberében az egyik közszolgálati TV adó a hírekben számolt be Diana tevékenységéről. A hölgy felsorakoztatta a kopasz, feketeruhás követőit, akik mindegyikének kezében egy-egy Árpádsávos zászló lobogott, miközben a bemondó fasiszta jelképekről beszélt. Kell ettől több a tudatlan és rosszindulatú embereknek?
2005 júniusában Hatvan város ünnepelte várossá nyilvánításának 60. évfordulóját. Ez alkalomból némely lelkes ünneplő az Árpádsávos zászlóval vonult ki. Nagy meglepetésükre és méltatlanságukra a rendőrség igazoltatta, majd arra kérte őket, hogy a zászlókat tegyék el, vagy hagyják ott az ünnepséget, s mert erre nem voltak hajlandók, a rendőrség elkobozta e zászlókat. Igaz, hogy másnap visszaszolgáltatták őket, de azért egy magyar város rendőrfőkapitányának illene annyit tudni, hogy a piros-fehér sávos zászlónk nem önkényuralmi jelkép, mint ahogy azt az esetleges feljelentők vélték.
Mit kell tudni a négy piros- és négy fehérsávos zászlóról?
Mindenek előtt azt, hogy a legősibb zászlónk és a XI. századból való. Nagy a valószínűsége annak, hogy e zászló Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetségnek a központi zászlaja volt, amelyet a Vérszövetséggel szentesítettek. A piros az uralkodó, míg a fehér a főúri réteget képviselte, mert a hatalom e szövetség értelmében megosztott volt. Jellemző a magyar történetírásra, hogy nem tartotta fontosnak e zászló mibenlétének kikutatását és tudatosítását. A négy piros és négy fehér sáv pedig arról tanúskodik, hogy e szövetséget nem hét, hanem nyolc nemzet (törzs) kötötte. Erre lehet következtetni a fejedelmek számából is; Álmos, Árpád, Előd, Kund, Ond, Tas, Huba és Töhötöm. Összesen nyolc. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a szövetség szervezőjének, és választott nagyfejedelmének, Álmosnak ne lett volna saját nemzete, így katonasága. A legvalószínűbb, hogy a Kürtgyarmat nem egy nemzet (törzs) volt, hanem kettő; Kürt és Gyarmat, melyeket kis lélekszámuk miatt, hadászati célból egybe tettek ugyan, de a nemzetszövetségben – melyet vérszerződés név alatt ismerünk – teljes jogú szövetkezők voltak. Persze, más megoldás is elképzelhető, mint például a csatlakozó kabarok, vagy már a Kárpát-medencében lévő avarok és székelyek, mint a nyolcadik szövetkező.
Az Árpádsávos zászló nemzeti címerünknek is alkotóeleme, mely a címer jobb oldalában helyezkedik el. Téves ama felfogás, hogy a piros alapon négy fehér vagy ezüst sáv a Kárpát-medence négy „ezüst folyóját” képviseli. Mi történt ugyanis a Marossal? Az Erdélyi-medence vízlevezetőjével? A Kárpát-medencének öt nagy folyója van. A Maros tehát semmi esetre se maradhatott volna ki. A kettős kereszt és hármas halom eredete pedig az újkőkorba vezethető vissza.
Az Árpádsávos zászló megtalálható az 1300-as évek második felében készült Képes Krónika több képén is, mint például a mogyoródi csatára emlékeztető képben, amikor Géza herceg seregei legyőzték Salamon király csapatai, aki menekülni volt kénytelen. Géza pedig, mint I. Géza király vonul be a magyar történelembe.
A Magyar Posta 1981-ben emlékezett meg ősi zászlóinkról, amikor is kiadott egy bélyegsorozatot, melynek az első zászlaja, a 40 filléres bélyeg volt, azaz az Árpád-ház sávos zászlója, mert az Árpád-háznak volt egy másik lobogója is, mely vörös mezejében a kettős kereszt és hármas halom látható. A bélyegsorozat további zászlai: a Hunyadi ~, a Bethlen Gábor ~, a Rákóczi ~, 48-as Honvéd ~ és a Csepeli Vörös Ezred zászlaja. Ezt jó lenne tudni a zászlólengetőknek is, mert e zászlók védelmét és jövőjét csak a megalapozott tudás biztosíthatja.
A piros-fehér sávoknak szerteágazó kötődései vannak. Ezek egyik legérdekesebbje a maya indiánoknál található. Dr. Csihák György közöl egy képet a maya vezetők szövetségkötéséről, mely Kr.u. 400-as években történt. Nem esik szó arról, hogy a képet mikor festették. Meglepő az öltözet piros-fehér sávozása. Fent, a középtől kissé balra a Turulmadár látható. A maya vezetők pedig madártollból készült fejdíszt viselnek. Nos, e fejdíszek pontosan olyanok, amilyeneket a Thuróczy János Képes Krónikájának több képén is láthatunk. Ilyen például Szt. István és Koppány ütközetét ábrázoló kép, mellyen a Koppány oldalán lévő harcosok fején látunk hasonló fejdíszt. Thuróczy Mátyás király udvari történetírója volt. Hol kereshetjük a kapcsolatot, ha egyáltalán létezik?
Mexikóban él Marianne de Pluer, aki kutatja a maya indiánok múltját. Szerinte vannak olyan jelek, melyek alapján feltételezhető, hogy a mayáknak kaldeus papjaik is voltak. Például vannak olyan kőbevésett fehér ember arcok, amelyek szépen gondozott bajuszt viselnek. Az indiánokra nem jellemző a bajusz. Úgy tudom, hogy a kaldeusok színe a vörös volt. Erre nem találtam megerősítést. Amennyiben ez megállná a helyét, magyarázatot adna arra, hogy e szín, mint került Árpád-ágbeli őseink használatába.
Befejezésül: A nyilaskeresztes zászló egy párt lobogója volt. Az Árpád-ház sávos zászlója a magyar múltat, a magyar történelmet képviseli. Aki mocskolja, az a magyarságot mocskolja.
(1) Az Njt. 5/A.-ban megjelölt középületeken, illetve azok előtt e rendelet mellékletében meghatározott méretű zászlót (lobogót) kell kitűzni illetve felvonni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti célra textil szálas anyagból, szövéstechnikával készült, piros, fehér, és zöld színű szövetből varrott zászló (lobogó) használható, amely megfelel a zászlószövetek színjellemzőiről színtartóssági követelményeiről szóló MSZ 1362-1988 szabványnak.
(3) A zászlót (lobogót) - tekintélyének megőrzése érdekében - rendszeresen, legalább háromhavonta tisztítani kell.
(4) A zászló (lobogó) az elhasználódása (kopása, rojtosodása, fakulása stb.) folytán jelentősen (szabad szemmel is észlelhetően - eltér a (2) bekezdésben említett szabvány követelményeitől, a (4) bekezdésben meghatározott időtartam letelte előtt is haladéktalanul gondoskodni kell a cseréjéről. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.