Magyar népviseletek

Ruha teszi az embert - ennek a szólásnak az elmúlt századokban határozott jelentése volt. Szigorú szabályok írták elő, hogy mely ruhadarabok, anyagok, díszek viselete mely néprétegeknek engedélyezett - és ezeket a szabályokat átlépni nem volt tanácsos.

A népviseletek tájanként, sőt községenként is különböztek, a ruhájáról meg lehetett mondani, ki hová való, milyen életkorú, mi a családi állapota.

Kötetünk a magyar falvak és mezővárosok jellemző öltözeteiből mutat be egy színes csokorra valót.

*
A „MAGYAR NÉPVISELETEK” című ezen alábbi tartalom szerinti kiadvány tanulmányozása a magyar hagyományok iránt érdeklődők számára igen hasznos és tanulságos élményt nyújt.

Tartalom:
Dunántúli asszonyok vászonruhában.
Fekete-körös-völgyi férfiak vászonruhában.
Csökölyi öregasszonyok fehér gyászban.
Alföldi csikós fekete ingben, gatyában.
Hortobágyi juhász előbőrben, hátibőrben.
Alföldi férfiak subában.
Turai asszony ködmönben.
Székely férfiak harisnyában, zekében.
Dunántúli betyár cifraszűrben.
Szatmár megyei férfiak gubában.
Zobor vidéki idős házaspár.
Rábaközi fiatalok ünneplőben.
Ormánsági lány és asszony.
Torockói asszony és leány.
Kalotaszegi fiatalok ünneplőben.
Széki asszonyok munkába menet.
Kecskeméti fiatal pár.
Debreceni leány és asszony.
Szegedi alsóvárosi házaspár ünnepi viselete.
Ajaki lányok vasárnapi ünneplőben.
Őrhalmi asszonyok ünneplőben.
Sárközi asszonyok.
Matyó vőlegény és menyasszony.
Martosi asszonyok vasárnap délutáni öltözetben.
Keresztelőre készülő kazáriak.
Hollókői asszony munkához öltözve.
Nógrád megyei búcsús asszonyok.
Törökkoppányi menyecske.
Kalocsai asszony és lány ünneplőben. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.