Kárpátalja magyarsága a viharok sodrában
Skultéty Csaba
Könyv
Kairosz kiadó, 2009
Kairosz kiadó, 2009
ISBN 9789636622114
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 200 Ft
Megtakarítás: 15%
Online ár: 2 720 Ft
Leírás
1920. december 31-én született Nagykaposon SKULTÉTY CSABA, a Szabad Európa Rádió egykori külpolitikai szerkesztője. Több könyv szerzője is, így többek között a „Vasfüggönyön át” és a „Kárpátalja magyarsága a viharok sodrában” című kiadványokban történelmi áttekintéssel és saját élettapasztalatival járja körül az adott témákat.
Skultéty Csaba most kézbe vett ezen kötetét olvasva keserűen lázongva veszi tudomásul az olvasó, hogy Kárpátalja magyar lakosságának még ebben az áldatlan sorsú térségben is milyen mostoha a helyzete, évtizedekig alig tudtak róla valamit az anyaországiak, az erdélyiek, a délvidékiek, fogalma sem volt a közembernek, hogy a bizonyos könyvek borítólapján megjelenő Uzsgorod azonos Ungvárral, hogy Ruszinszkó igazi, magyar neve Kárpátalja.
A hajdanvolt Magyarország északkeleti csücskében élő őshonos testvéreink sorsát, testi - lelki nyomorát annyira sem ismertük egészen napjainkig, mint például a mohácsi vészt követő évtizedek történelmét. Bizonyára azért, mert ez a terület, a Vereckei-hágó csodás környéke gazdátlan konc volt Trianon után az egymással is marakodó kis- és nagyhatalmak számára.
Szomorú következményeket vontak maguk után az irányított vagy spontánul, csupán a jobb megélhetés reményében bekövetkezett demográfiai változások is. Kárpátalja magyar anyanyelvű, magyar műveltségű zsidóságát elpusztították a nácik, Sztálin és az őt követő diktátorok betelepítették ide az oroszokat, az életképes, művelt, dolgos, szakképzett németséget deportálták, így Kárpátalján és annak szomszédságában a népesség összetétele és sok jelentős, az európai történelem számára fontos városok arculata is megváltozott...
*
Amikor a szerző, aki a hidegháború kellős közepén fiatalemberként belépett a Szabad Európa Rádió szerkesztőségébe, vállalt valamit, aminek a jelentőségét, személyére nézve, csak későbbi évei során ismerte fel.
Azt, hogy talán soha nem térhet vissza a hazájába.
- Vajon a Nyugaton töltött harminckilenc, Münchenben harminchárom év alatt felmerült-e benne valaha a gondolat, hogy a szovjet birodalom és vele az egész kelet - közép - európai tömb összeomolhat?
„Nem, ennek a valószínűsége végig irreálisnak tűnt”.
Kun Miklós így vélekedett:
„Ami számunkra a felvidéki és kárpátaljai magyarság tragédiája, az az Ung folyó partjáról jött Skultéty Csabának kétszeres megpróbáltatás. Egyszer személyesen megszenvedte a magyar nemzet, s azon belül külön is földijei sanyarú sorsát. Évek múlva pedig újraélte azzal, hogy elénk tárta a látottakat.
Szerzőként, felelősségteljesen gondolkodó kutatóként szól a Beneš - dekrétumokról, a cseh és szlovák politikusok összefogása nyomán végrehajtott kitelepítésekről, a szövevényes kárpátaljai kérdésről.
Ha legközelebb elmegyek Kárpátaljára, magammal viszem Skultéty Csabának ezt a könyvét, zivataros időnk egyik igen fontos tanúvallomását”.
A kötet gerincét azok az írások képezik, amelyekben a szerző a jelenlegi, mindenképp abszurd közjogi helyzetet létrehozó történelmi folyamatokat vizsgálja. A meglepetés és a felfedezés érzetével olvashatjuk pl. a „Beneš és Kárpátalja” című glosszát.
*
A „KÁRPÁTALJA MAGYARSÁGA A VIHAROK SODRÁBAN” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik fogékonyak a szerző földijeinek sanyarú sorsára, annak bemutatására, a Benes - dekrétumok hatásaira, a cseh és a szlovák politikusok összefogása nyomán végrehajtott kitelepítésekre, a szövevényes kárpátaljai kérdés egészének megkapó érzékeltetésére. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Skultéty Csaba most kézbe vett ezen kötetét olvasva keserűen lázongva veszi tudomásul az olvasó, hogy Kárpátalja magyar lakosságának még ebben az áldatlan sorsú térségben is milyen mostoha a helyzete, évtizedekig alig tudtak róla valamit az anyaországiak, az erdélyiek, a délvidékiek, fogalma sem volt a közembernek, hogy a bizonyos könyvek borítólapján megjelenő Uzsgorod azonos Ungvárral, hogy Ruszinszkó igazi, magyar neve Kárpátalja.
A hajdanvolt Magyarország északkeleti csücskében élő őshonos testvéreink sorsát, testi - lelki nyomorát annyira sem ismertük egészen napjainkig, mint például a mohácsi vészt követő évtizedek történelmét. Bizonyára azért, mert ez a terület, a Vereckei-hágó csodás környéke gazdátlan konc volt Trianon után az egymással is marakodó kis- és nagyhatalmak számára.
Szomorú következményeket vontak maguk után az irányított vagy spontánul, csupán a jobb megélhetés reményében bekövetkezett demográfiai változások is. Kárpátalja magyar anyanyelvű, magyar műveltségű zsidóságát elpusztították a nácik, Sztálin és az őt követő diktátorok betelepítették ide az oroszokat, az életképes, művelt, dolgos, szakképzett németséget deportálták, így Kárpátalján és annak szomszédságában a népesség összetétele és sok jelentős, az európai történelem számára fontos városok arculata is megváltozott...
*
Amikor a szerző, aki a hidegháború kellős közepén fiatalemberként belépett a Szabad Európa Rádió szerkesztőségébe, vállalt valamit, aminek a jelentőségét, személyére nézve, csak későbbi évei során ismerte fel.
Azt, hogy talán soha nem térhet vissza a hazájába.
- Vajon a Nyugaton töltött harminckilenc, Münchenben harminchárom év alatt felmerült-e benne valaha a gondolat, hogy a szovjet birodalom és vele az egész kelet - közép - európai tömb összeomolhat?
„Nem, ennek a valószínűsége végig irreálisnak tűnt”.
Kun Miklós így vélekedett:
„Ami számunkra a felvidéki és kárpátaljai magyarság tragédiája, az az Ung folyó partjáról jött Skultéty Csabának kétszeres megpróbáltatás. Egyszer személyesen megszenvedte a magyar nemzet, s azon belül külön is földijei sanyarú sorsát. Évek múlva pedig újraélte azzal, hogy elénk tárta a látottakat.
Szerzőként, felelősségteljesen gondolkodó kutatóként szól a Beneš - dekrétumokról, a cseh és szlovák politikusok összefogása nyomán végrehajtott kitelepítésekről, a szövevényes kárpátaljai kérdésről.
Ha legközelebb elmegyek Kárpátaljára, magammal viszem Skultéty Csabának ezt a könyvét, zivataros időnk egyik igen fontos tanúvallomását”.
A kötet gerincét azok az írások képezik, amelyekben a szerző a jelenlegi, mindenképp abszurd közjogi helyzetet létrehozó történelmi folyamatokat vizsgálja. A meglepetés és a felfedezés érzetével olvashatjuk pl. a „Beneš és Kárpátalja” című glosszát.
*
A „KÁRPÁTALJA MAGYARSÁGA A VIHAROK SODRÁBAN” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik fogékonyak a szerző földijeinek sanyarú sorsára, annak bemutatására, a Benes - dekrétumok hatásaira, a cseh és a szlovák politikusok összefogása nyomán végrehajtott kitelepítésekre, a szövevényes kárpátaljai kérdés egészének megkapó érzékeltetésére. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.