Gilgames

• Az európai ősköltészet, a nemzeti eposzok, hősköltemények fontosságáról mindannyian tudunk - de vajon tudjuk-e azt is, hogy ezek mellett és előtt, testvérekként és példaképekként az asszír-babiloni költészet remekművei állnak?

• Hogy az Íliász-t és Odüsszeia-t megelőzte a Gilgames, az emberiség minden valószínűség szerint legelső nemzeti eposza?

• És hogy nemcsak az epika, hanem a líra azóta ezerféle változatban ismétlődő őshelyzeteit, ősbonyodalmait, őséletérzéseit is az ékírásos jelek által megőrzött, feledésbe merült akkád műalkotásokban kell keresnünk?

• Hogy gondolatainkat ennek a népnek a gondolkodói, érzéseinket e népnek a költői fejezték ki először?

Világirodalmi örökségünket, a Gilgames című sumér-akkád eposzt és az Agyagtáblák üzenete verseit - többek között Szabó Lőrinc és Weöres Sándor szemelvényei útján - teljes egészében először RÁKOS SÁNDOR ültette át magyar nyelvre, és tette irodalmunk és kultúránk közkincsévé.

Nem pusztán műfordítás, hanem a magyar költészet egyik csúcsteljesítménye is.

A Gilgames Eposz ismerete elengedhetetlen a Sumér-Magyar nyelvi és kulturális azonosság megállapításához.

*
A „GILGAMES” című ezen kiadványt az AGYAGTÁBLÁK ÜZENETE, a Sumér-Magyar nyelvi és kulturális azonosság megállapítása iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.