Sumér nyomok Erdélyben
Torma Zsófia
Könyv
Magyar ház Szkítia kiadó, 2008
Magyar ház Szkítia kiadó, 2008
256 oldal, Puha kötésű ragasztott
ISBN 9789639335578
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 800 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 800 Ft
Leírás
Régi adóssága ez a kötet a magyar könyvkiadásnak.
A sokszor hivatkozott, óriási munkát végzett régésznő kutatásait, a tárgyi és régészeti adatokkal is bizonyított sumer nyomokat fedi fel.
TORMA ZSÓFIA (1832-1899) a világ legelső, terepen dolgozó, ásató régésznője. Az Erdélyben született nemes lány tárta fel az újkőkori (kb. i.e. 5000-3000) tordosi kultúrát, amelyet ma a világ vezető régészei ismertetnek, anélkül, hogy Torma Zsófia nevét megemlítenék.
Több, mint 11.000 rovásjeles agyagkorong is a leletanyagába tartozik, amely feltételezésem szerint azt bizonyítja, hogy őseink már az újkőkorban feltalálták az iskola intézményét.
Torma Zsófia hatalmas gyűjteményének jelentős darabjait horvát, román régészek hordták szét. Tudományos írásai ma sincsenek rendszerezve, kiadva. Az emigrációba kényszerült Fehérné Walter Anna az anyagi gondjai ellenére is megjelentette Torma Zsófia műveinek rövid összefoglalóját Buenos Airesben, 1972-ben.
Az összefoglaló a „Sumer nyomok Erdélyben” címet viseli. Torma Zsófia elhallgatásának oka ugyanis az, hogy régészeti leletei alapján hasonlóságokat állapított meg a Kárpát-medence és Mezopotámia korai kultúrái között.
A lexikonokban 3-4 sort kap és egyáltalán nem említik az 1986-ban kiadott 3 kötetes, 2000 oldalas „Erdély története” című monográfiában.
*
A „Sumér Nyomok Erdélyben” című ezen kiadványt a régésznő kutatásai, tárgyi és régészeti emlékei, a bizonyított erdélyi sumér nyomok iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
A sokszor hivatkozott, óriási munkát végzett régésznő kutatásait, a tárgyi és régészeti adatokkal is bizonyított sumer nyomokat fedi fel.
TORMA ZSÓFIA (1832-1899) a világ legelső, terepen dolgozó, ásató régésznője. Az Erdélyben született nemes lány tárta fel az újkőkori (kb. i.e. 5000-3000) tordosi kultúrát, amelyet ma a világ vezető régészei ismertetnek, anélkül, hogy Torma Zsófia nevét megemlítenék.
Több, mint 11.000 rovásjeles agyagkorong is a leletanyagába tartozik, amely feltételezésem szerint azt bizonyítja, hogy őseink már az újkőkorban feltalálták az iskola intézményét.
Torma Zsófia hatalmas gyűjteményének jelentős darabjait horvát, román régészek hordták szét. Tudományos írásai ma sincsenek rendszerezve, kiadva. Az emigrációba kényszerült Fehérné Walter Anna az anyagi gondjai ellenére is megjelentette Torma Zsófia műveinek rövid összefoglalóját Buenos Airesben, 1972-ben.
Az összefoglaló a „Sumer nyomok Erdélyben” címet viseli. Torma Zsófia elhallgatásának oka ugyanis az, hogy régészeti leletei alapján hasonlóságokat állapított meg a Kárpát-medence és Mezopotámia korai kultúrái között.
A lexikonokban 3-4 sort kap és egyáltalán nem említik az 1986-ban kiadott 3 kötetes, 2000 oldalas „Erdély története” című monográfiában.
*
A „Sumér Nyomok Erdélyben” című ezen kiadványt a régésznő kutatásai, tárgyi és régészeti emlékei, a bizonyított erdélyi sumér nyomok iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.