Krónika

Marcellinus latin nyelven alkotó, keresztény történetíró konstantinápolyi szenátor volt, de ami még fontosabb, egyben Iustinianus császár (uralk. 527-565) fontos udvari embere is. Krónikája 379-től 548-ig mutatja be a Keletrómai Birodalom politika-, had-, társadalom- és egyháztörténetét. A leggyakrabban idézett szöveghelye a Nyugatrómai Birodalom 476. évi bukásáról beszámoló részlet, azonban a 169 év történetét összefoglaló mű emellett is számos érdekességet hagyományoz az utókorra, és a késő ókor, a korai középkor, a hun és a bolgár történelem, a germanisztika, az egyháztörténet, a római numizmatika, valamint a magyar őstörténet iránt érdeklődők számára is ajánlott olvasmány, hiszen a magyar fordításban itt közölt mű, valamint a hozzá írt nagyszabású történeti kommentár részletesen bemutatja a korszak legtehetségesebb római hadvezéreinek, Flavius Stilichónak, Flavius Aetiusnak, Sabinianus Magnusnak és Flavius Belisariusnak a különböző barbár népekkel vívott harcait, Attila hun nagykirály 447. évi, Keletrómai Birodalom elleni legendás hadjáratát, a bolgár lovas íjászok legkorábbi balkáni portyáit, Anastasius császár 498. évi, korszakhatárnak tekinthető pénzügyi reformját, a különféle eretnek keresztény irányzatok (ariánusok, monofiziták) elleni, nemegyszer vérontásba torkolló dogmatikai küzdelmeket, valamint a szkíta Vitalianus ellencsászár Konstantinápoly elleni felkelését. Az utóbbi eseménysorozat egyik összecsapása ráadásul a középkori magyar forrásokban, Kézai Simon Gestájában és a Képes Krónikában is szerepel: a Csaba királyfi és Aladár közötti ütközet valójában annak a rendkívül véres, 60 ezer halottat követelő összecsapásnak a leírása, amelyet 515-ben a hun-bolgár származású keletrómai trónkövetelő, Vitalianus, valamint az ugyancsak hun-bolgár származású keletrómai hadvezér, Alathar vívtak egymással Thrákiában. A Marcellinus comes-féle Krónika az antik középkornak is nevezett késő ókor esszenciáját hordozza magában, és a mű segíthet bennünket annak megértésében is, hogyan alakult át a klasszikus római világ a középkori Bizánccá. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.