A kunok és püspökségük ANTIKVÁR
Ioan Ferent
Antikvár könyv
Szent István Társulat kiadó, 1981
Szent István Társulat kiadó, 1981
156 oldal, Puha kötésű ragasztott A5 méret
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 0 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 0 Ft
Leírás
Ioan Ferenț (Dormánfalva, 1886 – Butea, 1933.) csángó katolikus pap, történész 1981-ben magyarul megjelent műve: „A kunok és püspökségük”. Mindazoknak ajánlott, akik ismerkedni szeretnének a kunok eredetével, történelmével, szövetségeivel, harcaival, betöréseivel, a kun püspökséggel, a kunok egyházával és ellenségeivel, a római pápa és a kunok kapcsolatával, a kunoknál tett missziókkal, a kun egyházmegye megszervezésével, a kunok egyházkerületének papságával...
A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!A FORDÍTÓ ÁLTAL DEDIKÁLT PÉLDÁNY!
*
Szerzője Ioan Ferenț (Dormánfalva, 1886 – Butea, 1933. augusztus 3.) csángó katolikus pap, történész. A jászvásári katolikus papneveldében végzett teológiát. Utána Fribourgban tanult tovább. Hazatérve Jászvásárra teológiai tanár és katedrális vikárius lett. Püspökké jelölték, de nem vállalta el. Inkább Dumafalva (Rechiten) plébánosaként dolgozott, ahonnan filiáit, a szomszédos Miklósfalvát (Miclăușeni) és Buteát is igazgatta. Nagyszerű könyvtárat rendezett be magának, s itt írta a cikkeit, tanulmányait Moldva régmúltjáról, a moldvai katolikus élet kezdeteiről. Ezek jórészt a balázsfalvi kiadó kevéssé ismert folyóirataiban jelentek meg románul.
Magyarul megjelent műve: „A kunok és püspökségük” („Cumanii și episcopia lor”), fordította Domokos Pál Péter, Budapest, Szent István Társulat, 1981.
*
Tartalom:
Előszó
Bevezetés
A kun hatalom kialakulása és fejlődése (1050-1206)
A besenyők és az úzok
A kun nép. Nyelve és neve
A kunok bejövetele. Első színrelépésük Magyarországon. A kun-besenyő szövetség
A kunok és az orosz belviszályok. Magyarország második megtámadása. Bizánc első lerohanása Alexios Commenos alatt
A kunok és besenyők leverése. Harmadik betörésük Magyarországra
A kunok ismét Oroszországban. Második rablóhadjáratuk Alexios Commenos birodalmába, Bizáncba
A kunok oroszországi háborúi a XI. század végén
A kunok a XII. század kezdetén. Az oroszok támadása. Utolsó betörésük Alexios Commenos birodalmába
A kunok háborúi Commenos Jánossal (1118-1143). Újabb kun betörés Magyarországra. Vladimir Monomach utódai és a kunok
A kunok három betörése Bizáncba Manuel Commenos uralkodása alatt. • Egy görög hősköltemény Teleorman-nál
• Orosz támadás a kunok ellen
• A kunok és a román-bulgár birodalom megalapítása
• A kunok és a román-bulgár birodalom konszolidációja
• A kun hatalom hanyatlása
• Kuánia - Fehér Kumánia és Fekete Kumánia
• A kunok újból Oroszországban. A kun hatalom hanyatlásának kezdete: Korazmi Mohamed és a teuton lovagrend
• Rövid kitérő egy ismertetés körül
• A mongolok felemelkedése
• Az első két betörés Kunországba. A kalkai csata
• A mongolok nyugati hadserege. Harmadik betörésük Kunországba
• A negyedik mongol betörés Kunországba. A kunok szétszóródása. Kun-francia szövetség
• A kun püspökség
• Szent Domonkos és a dominikánus rend
• Kasztiliából Dél-Franciaországba
• Az albigensek
• Domonkos és albigensek között
• A rend megalapítása
• A Szent Palota magistere. A testvérek szétküldése
• A testvérek megerősödése. Utolsó rendelkezések
• A dominikánus rend alkotmánya
• A dominikánusok magyar tartománya
• Első misszió a kunoknál
• A második misszió a kunok között
• A római pápa és a kunok. A brodnikok
• Harmadik misszió a kunoknál
• A kun püspökség létrehozása. Az első éve okmányai
• A kunok egyháza és ellenségeik
• A kun egyházmegye megszervezése
• A kunok egyházkerületének papsága...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.