A Mura mente és a trianoni békeszerződés ANTIKVÁR

Minden érintett fél jól ismerte az I. világháborút lezáró békeszerződés számos igazságtalanságát, de a történelmi hibákból fakadó nehézségekre orvoslást nem tudott vagy nem akart találni. A muravidéki magyarságnál is érződött, érződik a történelmi igazságtalanságok eltitkolásának negatív következménye, főleg a nemzeti tudat torzulásai szempontjából. E helyzet javításainak szándéka vezérelte a Mura mente és a trianoni békeszerződés című tanácskozás életrehívását, amelynek legfontosabb célja a nyugat-pannon térségben a kölcsönös bizalom növelése volt. Ennek érdekében és ezzel összhangban az eseményeket mai szemmel vizsgálva, a muravidéki magyarsággal elismertetni, hogy a Mura menti szlovén települések csatlakozása a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz jogos és a szlovénség számára sorsdöntő cselekedet volt, ugyanakkor a szlovénség is lássa be, hogy a mintegy harminc magyar település elcsatolása az anyaországtól olyan igazságtalan döntés volt, amely negatívan befolyásolta a muravidéki magyarság életét és nemzeti tudatát...

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!

*
Magyar, Szlovén nyelvű kiadás! LIMITÁLT, 1000 DARABOS MEGJELENÉS!

Göncz László (Muraszombat, 1960. április 13.) szlovéniai magyar költő, történész, politikus, 2008 óta a szlovéniai magyar közösség parlamenti képviselője.
*
Részletek az ELŐSZÓ-ból:

Az I. világháborút követő trianoni békeszerződésről térségünkben nagyon hosszú ideig (különösképpen az egypártrendszer időszakában) nem volt divat beszélni. Ennek mindenekelőtt egy nagy oka volt, mégpedig az, hogy szinte minden érintett fél jól ismerte az I. világháborút Magyarország tekintetében lezáró békeszerződés számos igazságtalanságát, ugyanakkor az elkövetett történelmi hibákból fakadó nehézségekre orvoslást nem tudott vagy nem akart találni.

Az egypártrendszer, az ún. internacionalizmus időszaka szinte semmilyen teret sem biztosított a kérdés objektív feltárására. Ezért a békeszerződés lappangó „utórezgései” minden érintett fél számára fájdalmasak és érzékenyek voltak, aminek sajnálatos következménye az lett, hogy egyetlen fontos nemzeti vagy nemzetiségi kérdésről sem lehetett a térségben teljesen nyíltan szólni. A „Trianon” név volt az, aminek hallatára a
magyarok szíve – az anyaországban és a kisebbségben egyaránt – összeszorult, ugyanakkor a magyarsággal szomszédos népek, nemzetek revíziós, nacionalista megmozdulást véltek felfedezni már a földrajzi fogalom hallatára is. A szabad véleménynyilvánítást és őszinte történelmi megközelítést „palackba zárva” olyan sajnálatos folyamatok bontakoztak ki, hogy – főleg a kisebbségi magyar közösségekben – a felnövő nemzedékek hiányos és torz információkban részesültek, ami negatívan befolyásolta a magyar
nemzeti tudat alakulását, megőrzését.

Az eltorzult nemzettudat ugyan a térség többségi nemzeteire is jellemző volt. A muravidéki magyarság köreiben is érződött, érződik a történelmi igazságtalanságok eltitkolásának negatív következménye, főleg a nemzeti tudat torzulásainak szempontjából. E helyzet javításainak szándéka vezérelte a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetet arra, hogy 1998. november 20-án Lendván megszervezte a Mura mente és a trianoni békeszerződés című tanácskozást, amelynek legfontosabb célja a nyugat-pannon térségben jellemző kölcsönös bizalom növelése volt.

Szakmai berkekben ugyanis már volt némi jelzés arra, hogy a rendszerváltás e tekintetben is új lehetőségeket villantott fel. A muravidéki magyarság – és bízunk benne, hogy a velünk együtt élő szlovén közösség is – érdekelt abban, hogy úgy egyengessük közös jövőnket, hogy a párbeszédet ne árnyékolják be a múltból magunkkal cipelt tiltott témák. Történelmünket, bármilyen volt is az, bárki követett is el hibákat, nincs módunkban megváltoztatni, de a tények valós feltárása nagyobb lehetőséget biztosít az őszinte kézfogásra. Elődeink tetteiért a mi nemzedékünk nem vállalhat felelősséget, de kötelességünk a jövőnket együtt - a múlt tisztázásának tudatában – előkészíteni. A lendvai tanácskozás is ezt a célt szolgálta, reméljük, hogy alapos szakmaisággal és becsülettel...

Ahhoz kívánt hozzájárulni, hogy – az I. világháború utáni eseményeket mai szemmel vizsgálva – a muravidéki magyarság elismerje, hogy a Mura menti szlovén települések csatlakozása a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz jogos és a szlovénség számára sorsdöntő cselekedet volt, ugyanakkor a szlovénség is lássa be, hogy a mintegy harminc magyar település elcsatolása az anyaországtól igazságtalan döntés volt, amely negatívan befolyásolta a muravidéki magyarság életét és nemzeti tudatát...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.