Angyali Menedék IX. Csomag

ŐSEINK FÉNYVALLÁSA - A mindenség eme sötétebbik oldalában is jelen van Isten a fényben, az életben, a szeretetben és a tudásban, vagy egyetlen szóval: a Lélekben... A magyarság, amíg hű volt, hű lehetett az ősvallásához, a Fényt követte és az életet óvta, tisztelte. Amikor a regösök megidézték a Csodaszarvast, vele a fénylő Istent idézték meg, és égi áldást, bőséget és legfőképpen szerelmet hoztak Vele a földieknek. A magyarság küldetése volt eredetileg a mennyei lehozása a Földre, a Fényvilág képviselete... A BOR ÉS A SZŐLŐ ŐSI TITKAI - ismeretlen összefüggéseket, fontos emlékeket tár fel, ami páratlanul izgalmassá teszi a mindvégig érdekes, rengeteg új információt nyújtó könyvet, amely láthatóan eredeti, saját kutatásokra épített és valóban hiánypótló mű. Új utakon járva a jól alátámasztott elemzéseiből megdöbbentőnek tűnő következtetésekre jut. Végkövetkeztetése, hogy a magyarság szabír ősei ott voltak a szőlő első művelői és a bor felfedezői között, észak-mezopotámiai őshazájukban, évezredekkel ezelőtt...

Őseink Fényvallása

Részletek a kötetből:

Még ebben a világegyetemben, a mindenségnek ebben a sötétebbik oldalában is jelen van Isten a fényben, az életben, a szeretetben és a tudásban, vagy egyetlen szóval kifejezve: a Lélekben...

A mennyei mindig élettámogató, az alvilági mindig életellenes. Csodaszarvasunk poláris ellentéte az égitesteket elrabló, a világot elsötétítő, emberölő sárkánynak. A magyarság, amíg hű volt, hű lehetett az ősvallásához, a Fényt követte és az életet óvta, tisztelte. Amikor a regösök megidézték a Csodaszarvast, vele a fénylő Istent idézték meg, és égi áldást, bőséget és legfőképpen szerelmet hoztak Vele a földieknek.

A Csodaszarvas-mítosz egyik ősrégi szellemi kincsünk, és a regösénekekkel együtt fényvallásunk gyönyörű szép emléke... A Csodaszarvas magát Phanészt, az életteremtő fény- szerelemistent testesíti meg. Ő a megszabadulást, bőséget nyújtó, szerelemmel és tudással teljessé tévő Abszolútum, a Fényvilág, az Örökkévalóság („Aion”) küldötte, földi „avatar”ja. Ő ismeri az égi Utat, mely visszavezet eredeti hazánkba, a Boldogok Szigetére, ahol örök tündérmulatság zajlik, menyegző és lakoma az isteni kertben...
*
A kötet TARTALMA:

• I. Bevezetés:
A fény metafizikája - Nap-népek és Hold-népek - A Nap-vallás eredete - A magyar ősvallásról - A sötétség hatalma alatt

• II. Fényvallásunk nyelvi emlékei:
Isten szavunkról - Az Egy és az Ég - Az „Alku” és az Ég - A fény és a hang (A teremtő Magyar Ige) - A rejtelmes Szem - Ré és a Regölés - Látás és Létezés - Nap, kerék és köldök - Phanész, a Fény és a Nap - Pír és az Élet Heve - A „Vir”, Világosság és Valóság - A Tűz, a Tudás és a Sas - Az Íz, az ész és az izzás

• III. Fénykirályok, Fehérvárak és Nap-templomok:
Ménrót és a tűzimádás eredete - A Kende és a Gyula - A Kör népe és Boldogasszony egyházai - Fehérvár és a Fehér Sziget ősmítosza - A fehér ló; A székelyek totemállata és a szkíta eredet, A honfoglaló fehér ló, Táltosok és tündérek paripája

• IV. A sötétség és a világosság küzdelme:
Az ősmagyarok dualisztikus világlépe és vallása - Tündöklő Tündérország - A Vasorrú Bába és a sárkányok országa - A Szent László-legendáról

• V. Ókori nyomok, párhuzamok:
A Mithrasz-misztériumáról - Máni és a mandeusok fényvallása - A Fény köve és a piramis - A mágusok törzse

• VI. A Felkelő Nap és a Hajnalkert:
A Felkelő Nap köszöntése - A fénymadarak és a szárnyas Nap - Él, a szárnyas Napisten, Jézus Atyja - A hajnal-istennő és a táltos-hős - A Hajnalkert

• VII. A táltoshagyományok:
A világosság fája - A Déli Baba és a táltos-álom - A Tejtó és a táltosok itala - A Nap-isten bűvös körei - A táltos, a fény harcosa - A feltámadás misztériuma

• VIII. További néphagyományok:
Népművészet és népi építészet - Szvasztika és csillag - A Nap tükre - A „fehérek” országa és a fehér gyász - Újtűz, tűzünnep és tűzvarázs; Az eleven tűz, A magyar szent tűz-gyújtás, A tűzzel keresztelés és a halhatatlanság, A Nap és a tűz nagy táltos-ünnepe, A gyógyító tűz, A tűzhely az ősök lakhelye, Tűz és szerelem, Jó fát tenni a tűzre, A tüzes víz, Tűz és ítélet

• IX. Csodaszarvas és Aranybárány:
A táltos totemekről - A regösök és a regösének - A teremtés éneke - A Csodaszarvas-kultusz eredete - Hová vezet a Csodaszarvas? Phanész és a pénz - Fényvallásunk lényege

*
A magyarság küldetése volt eredetileg a mennyei lehozása a földre, a Fényvilág képviselete, ami az irgalmasságban, együttérzésben és szeretetben fejeződött ki, és ez Jézus, Buddha és Mani tanainak lényegével is azonos...



*
Bíró Lajos 1961-ben született Debrecenben, apai ágon székely eredetű családból. 1976 óta rendszeresen ír, 1984 óta foglalkozik a magyar őstörténet, a nyelvünkbe rejtett bölcsesség és a magyar ősvallás kutatásával. A ‘90-es évek elejétől jelentek meg először kisebb írásai hetilapokban, folyóiratokban (Vándor, Napkelet, Demokrata, Ősi Gyökér)
A túlvilág nyomában című könyvét a ’90-es években 16 folytatásban publikálta.

Főbb művei:
• A magyar régmúlt titkai (Bp., 1999.);
• „Kerek Isten Fája...” (A magyar ősvallásról) 2 kiadás: 2001 és 2002;
• Varázsgyógyítás (Debrecen, 2002.);
• Táltosok könyve (Fríg kiadó, 2004.);
• Székely őstörténet és ősvallás (Debrecen, 2005.);
• Magyar Halottaskönyv (Fríg kiadó, 2006., Farkas Lőrinc, 2015.);
• Szerelem : Isten (Debrecen, 2010.);
• Magyar mágia (14 néprajzi tanulmány) Budapest, 2011.;
• A magyar tündérvallás (Angyali Menedék, 2015.)
• A bor és a szőlő ősi titkai (Fríg, 2015.)
• Az ősmagyarok mitológiája (Angyali Menedék, 2015.)
• A magyar Jézus és eltitkolt tanításai (Angyali Menedék, 2016)
• Őseink fényvallása (Angyali Menedék, 2017)
*

---

A Bor és a Szőlő Ősi Titkai

Meglepő, előzmények nélküli könyv „A bor és a szőlő ősi titkai”. Új utakon jár az író, és nem elcsépelt, unos-untig ismételgetett elméleteket ad elő. Részletes, jól alátámasztott elemzéseiből megdöbbentőnek tűnő következtetésekre jut a szőlő és a bor magyar ősiségével kapcsolatban.

Végkövetkeztetése az, hogy a magyarság szabír ősei ott voltak a szőlő első művelői és a bor felfedezői között észak-mezopotámiai őshazájukban, évezredekkel ezelőtt. Ez magyarázza meg pl. a magyar szóbokorba tartozó ős-szavunknak, a szőlőnek az előfordulását ókori helynevekben és mitológiai nevekben (pl. Szilénosz, Szüleusz, stb).

A könyv első részében a szerző nyelvészeti és őstörténeti kérdéseket tisztáz.

A második részben Dionüszosz-Bakkhosz, a boristen mitológiájáról ír, akinek egyik ókori magyar eredetű neve Szabadiosz volt (azonos a latin Liber-rel).

A harmadik részt az író főként magyar ősvallási felfedezéseinek szenteli.

Mindeddig ismeretlen összefüggéseket, fontos emlékeket tár fel, ami páratlanul izgalmassá teszi egyébként mindvégig érdekes, rengeteg új információt nyújtó könyvét, ami láthatóan eredeti, saját kutatásokra épített és valóban hiánypótló mű.

Bizonyos, hogy egy olvasóját sem fogja érintetlenül, „hidegen” hagyni.
*
A könyv tartalomjegyzéke:

Bevezetés
Pár mondat az extázis védelmében

Első rész:
Nyelv és történelem
A nyelvünk tanúsága
Árpád és Noé (A rejtélyes ősök)
A szőlő eredete és a magyar őshaza
A Boristhenes folyó mentén…
Mióta szőlőműves a magyar?

Második rész:
A boristen mitológiája
Dionüszosz, a Boristen
A thürszosz és a borostyán
Szilénosz és a Boristen kísérői
Szüleusz története
Szabadiosz és Liber Pater
Beavatás és megváltás

Harmadik rész:
A szőlő és a bor a magyar ősvallásban
A szőlő az élet fája
Az aranyszőlő legendája
A szőlőtől fogant táltos-hős
Bor és vér
Áldomás és italáldozat
A szőlőhegy, mint Édenkert
*
Bíró Lajos 1961-ben született Debrecenben, apai ágon székely eredetű családból. 1976 óta rendszeresen ír, 1984 óta foglalkozik a magyar őstörténet, a nyelvünkbe rejtett bölcsesség és a magyar ősvallás kutatásával. A ‘90-es évek elejétől jelentek meg először kisebb írásai hetilapokban, folyóiratokban (Vándor, Napkelet, Demokrata, Ősi Gyökér)
A túlvilág nyomában című könyvét a ’90-es években 16 folytatásban publikálta.
*
Főbb művei:

• A magyar régmúlt titkai (Bp., 1999.);
• „Kerek Isten Fája...” (A magyar ősvallásról) 2 kiadás: 2001 és 2002;
• Varázsgyógyítás (Debrecen, 2002.);
• Táltosok könyve (Fríg kiadó, 2004.);
• Székely őstörténet és ősvallás (Debrecen, 2005.);
• Magyar Halottaskönyv (Fríg kiadó, 2006., Farkas Lőrinc, 2015.);
• Szerelem : Isten (Debrecen, 2010.);
• Magyar mágia (14 néprajzi tanulmány) Budapest, 2011.;
• A magyar tündérvallás (Angyali Menedék, 2015.)
• A bor és a szőlő ősi titkai (Fríg, 2015.)
• Az ősmagyarok mitológiája (Angyali Menedék, 2015.)
• A magyar Jézus és eltitkolt tanításai (Angyali Menedék, 2016)
• Őseink fényvallása (Angyali Menedék, 2017)

*
Ajánljuk mellé:

A magyar tündérvallás.
Az ősmagyarok mitológiája.
A magyarság igaz őstörténelme
Pogány Biblia - Koppány hagyatéka.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.