A római nép viselt dolgainak breviáriuma
Porcius Festus
Könyv
Attraktor kiadó, 2020
Attraktor kiadó, 2020
228 oldal, Puha kötésű ragasztott A5 méret
ISBN 9786156173126
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 400 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 3 162 Ft
Leírás
Festus breviáriuma a nagy népvándorlás megindulása (375) és a katolikus keresztény hitvallás államvallássá emelése (380) előtt néhány évvel, 369-370-ben íródott.
A rövid történeti munka befejezésének idején a Római Birodalom keleti területeit uraló ariánus keresztény császár, Valens még a Szászánida Birodalom elleni katonai összecsapást tervezte, területszerzésen, Ktésiphón elfoglalásán gondolkodott. Néhány évvel később azonban a hun és a gót veszély miatt már védekezésre kellett berendezkednie.
Az imperátor 378-ban Hadrianopolis mellett nézett farkasszemet a birodalomban letelepített, ám ellenségessé váló gót csapatokkal, majd az elhamarkodott, vesztes összecsapás után egy kunyhóban lelte dicstelen halálát.
Az Alarik vezette nyugati gótok egy emberöltő múlva, 410-ben már Rómát is elfoglalták és kifosztották, ezzel pedig a birodalom érinthetetlenségének és legyőzhetetlenségének a mítosza is egycsapásra semmivé foszlott. Az imperium nyugati fele aztán még ugyanebben az évszázadban megszűnt létezni, miután a szkír Odoaker letaszította trónjáról Romulus Augustulust.
*
Elmondható, hogy talán „Festus Breviáriuma” az utolsó olyan történeti munka az ókorból, amelyben egy római történetíró hódításokról, terjeszkedésről, a birodalom nagyságának növeléséről elmélkedik...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
A rövid történeti munka befejezésének idején a Római Birodalom keleti területeit uraló ariánus keresztény császár, Valens még a Szászánida Birodalom elleni katonai összecsapást tervezte, területszerzésen, Ktésiphón elfoglalásán gondolkodott. Néhány évvel később azonban a hun és a gót veszély miatt már védekezésre kellett berendezkednie.
Az imperátor 378-ban Hadrianopolis mellett nézett farkasszemet a birodalomban letelepített, ám ellenségessé váló gót csapatokkal, majd az elhamarkodott, vesztes összecsapás után egy kunyhóban lelte dicstelen halálát.
Az Alarik vezette nyugati gótok egy emberöltő múlva, 410-ben már Rómát is elfoglalták és kifosztották, ezzel pedig a birodalom érinthetetlenségének és legyőzhetetlenségének a mítosza is egycsapásra semmivé foszlott. Az imperium nyugati fele aztán még ugyanebben az évszázadban megszűnt létezni, miután a szkír Odoaker letaszította trónjáról Romulus Augustulust.
*
Elmondható, hogy talán „Festus Breviáriuma” az utolsó olyan történeti munka az ókorból, amelyben egy római történetíró hódításokról, terjeszkedésről, a birodalom nagyságának növeléséről elmélkedik...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.