A sajómenti népies építés díszítő formáiról-Gróh István-Könyv-Nemzeti Örökség-Magyar Menedék Könyvesház

Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
Gróh István - A sajómenti népies építés díszítő formáiról

A sajómenti népies építés díszítő formáiról

Gróh István

Könyv
Nemzeti Örökség kiadó, 2019
38 oldal, Puha kötésű ragasztott FR5 méret
ISBN 9786155797392
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 650 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 650 Ft
Nincs készleten
1 2 3 4 5
5.0 (1 vélemény alapján)
Leírás

Valóságos fényűzéssel díszített házakat láthatott e tájon az arra járó, oszlopos tornácokat, cifra utcai falakat. Ennek az építésmódnak, mely annyira egyöntetű, hogy joggal lehet stílusnak nevezni, székhelye ott van, ahol a Sajó és a Rima egybefolyik. A középpontja nagyjában Rimacsécs községe. Ezek a formák plasztikusak és vakolatból vannak mintázva, házon fordulnak elő, amely házak, bár sokkal kisebb arányúak, mint a modern épületeink, de nagyjában ugyanazon elv szerint épültek, és körülbelül ugyanazon anyagból. „Ez az, ami arra indított, hogy bemutassam ezeket a formákat, és akkor tartanám ezt a bemutatást és általában motívumaink tanulmányozását eredményesnek, ha a hatásuk meglátszana a modern építészetünkön is, és ha képesek volnának helyet adni nekik a modern alkotásainkon...”

»Tartatott 1907. január 5-én és 1907. január 12-én!«
*
„Az országos magyar iparművészeti múzeum igazgatósága módot adott arra, hogy bemutassak egy pár népies motívumot, amelyek Gömör vármegyének egy aránylag elég szűk köréről valók, és amelyek csak egy kis csoportjában a falvaknak divatosak.

Ennek az építésmódnak, mely annyira egyöntetű, hogy joggal lehet stílusnak nevezni, székhelye ott van, ahol a Sajó és a Rima egybefolyik. A középpontja nagyjában Rimacsécs községe. Átnyúlik azonban a határos Borsod és Heves vármegyékbe is.

E vidék egy részét nevezik Barkóságnak. A barkók az eddigi meghatározások szerint a palócságnak az egyik törzsét képezik. Építési módjuknak legészakibb faluja Jánosi, amely alig néhány kilométernyire fekszik Rimaszombat alatt.

Nemes Jánosi falvának (majd minden lakosa nemes) református lakossága valóságos fényűzéssel díszíti a házait, kivált a múlt század közepén (XIX. század), amikor még nagy jólét uralkodott e vidéken, építkeztek ilyen ékesen”.

A házak udvari oldalán oszlopos tornác vonul végig, más cifrák az utcai falakat díszítik, - írja előszavában a szerző...

„Ha végigkutatjuk népünk művészetét és feltárjuk azokat a díszítő formákat, amelyeket népünk építőmesterei használtak, meg lesz könnyítve a műépítőink helyzete. Ezek a formák plasztikusak és vakolatból vannak mintázva, házon fordulnak elő, amely házak, bár sokkal kisebb arányúak, mint a modern épületeink, de nagyjában ugyanazon elv szerint épültek, és körülbelül ugyanazon anyagból.

Ez az, ami arra indított, hogy bemutassam ezeket a formákat, és akkor tartanám ezt a bemutatást és általában motívumaink tanulmányozását eredményesnek, ha a hatásuk meglátszana a modern építészetünkön is, és ha képesek volnának helyet adni nekik a modern alkotásainkon...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Vélemények
Szállítás és fizetés