Béla király halhatatlan jegyzőjének hajdani szittyáiról, főtekintettel Macedoni Nagy Sándor korára

Visszaemlékezés a régi legnevezetesebb népek egyikéről, a scythákról, akik már Herodotos és Thucydides korában európai és ázsiai scythákra voltak a már is szokássá vált elnevezés által osztva, noha e világrészek választó határai, hegyei és vizei, és jelesül a Tanais és Caucasus nevek érteményéről is, különböző íróknál különböző nézetek léteztek... Történelmi visszatekintés eme korhű nyelvezetben...

A ki a régi legnevezetesebb népek egyikéről, a scythákról írni akar, annak, úgy tartom, mindenek előtt arra kell visszaemlékeznie, hogy ezek már Herodotos és Thucydides korában európai és ázsiai scythákra voltak a már is szokássá vált elnevezés által osztva, noha e világrészek választó határai, hegyei és vizei, és jelesül a Tanais és Caucasus nevek érteményéről is, különböző íróknál különböző nézetek léteztek.

– S épen ezért ugyanannak legközelebbi, mert mint nekem látszik, szint oly elengedhetetlen kötelessége: az európai és ázsiai scytháknak e szóbeli, megkülönböztetése mellett, Thucydidesnek e szavairól soha el nem felejtkezni:

„A szittyák erejével nem csak az európai népek, de azok is, kik Ázsiát lakják, ha egy népfaj ugyanegy népfajjal mérkőzik, nem érnek föl, sőt egy sincs, ki az összes szittyáknak, ha magok közt egybetartanak, ellen állhatna.”

Beleházai idősebb Bartal György magyar királyi udvari tanácsos, Szent István rendi és aranysarkantyús vitéz.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.