Hun-Magyar írás és annak fennmaradt emlékei

Fischer Károly Antal volt az első olyan tudós, aki a rovásírás emlékeit először összegyűjtötte. Könyve 1889-ben látott először napvilágot, Budapesten, Heisler J. Könyvnyomdájában. Már a megjelenésével is komoly vihart kavart az őstörténettel és az ősnyelvvel foglalkozó tudósok körében, de komoly támadás érte a régi hagyomány követői részéről is. A mai modern tudomány azonban ma is időszerűnek tekinti, és további kutatásra méltónak ítéli. Tudóstársa, Sebestyén Gyula is komoly érveket sorol fel az írásjelek megőrzése és alkalmazása mellett.

Fischer Károly Antal volt az első olyan tudós, aki a rovásírás emlékeit először összegyűjtötte.

Könyve először 1889-ben látott napvilágot, Budapesten, Heisler J. Könyvnyomdájában. Már a megjelenésével is komoly vihart kavart az őstörténettel és az ősnyelvvel foglalkozó tudósok körében, de komoly támadás érte a régi hagyomány követői részéről is.

A mai modern tudomány „A hun-magyar írás és annak fennmaradt emlékei”-t ma is időszerűnek tekinti, és további kutatásra méltónak ítéli.

Tudóstársa, Sebestyén Gyula is komoly érveket sorol fel az írásjelek megőrzése és alkalmazása mellett.
*
TARTALOM:

BEVEZETÉS
• A hun-magyar írásról emlékező írók idő rendszerént való felsorolása;

• Tizenkét régi magyar alphabet s az azokról való észrevételek. A régi magyar írás sajátságai. A betűjegyek száma és kiejtése. Rövidítést jelző és választó pontok;

• Emlékek:
- A nagy-szent-miklósi arany leleten, az úgynevezett „Attila kincse”-n levő föliratok;

- A csik-szent-mihályi egyház föliratai;

- A csik-szent-miklósi egyház föliratai;

- Az énlakai unitárius egyház fölirata;

- A debreczeni könyvtárban létezett régi magyar betűkkel írott könyv;

- A Király Pál tanár birtokában levő kódex és egyéb emlékek;

- Déli Szibériában található régi föliratok;

• Koholmányok s egyéb, a hun-magyar írással tévesen kapcsolatba hozott tárgyak:
- Attila hun föliratú pénze

- Az úgynevezett „turóczi fakönyv”;

- Attila alphabetje;

- Hickesius „scytha” és „maszaget” alphabetje;

- A toszkánai nagyherczeg könyvtárában Firenzében létezett nyomtatott könyv;

- A Rohonczi kódex;

- Literáti Nemes Sámuel koholmányai;

- Két föliratos réz darab;

ZÁRSZÓ -
- „A HUNOK ÉS A MAGYAROK FEKETE ILLETVE FEHÉR ELNEVEZÉSÉNEK MEGFEJTÉSE” czímű mű bírálata és válasz e bírálatra;
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.