A középkor magyarországi könnyűlovassága

Sok korábbi és későbbi nép fegyverzete, taktikája hasonló volt a honfoglaló magyarokéhoz, sőt némelyek szerint kifejezetten azonos volt azzal. A hagyományosnak számító megközelítés mellett érdemes egy másik irányból, a történeti párhuzamok felől is alaposabban megvizsgálni a középkori magyar lovasság hadviselését. Jelen munka arra is rámutat, hogy egyes korábbi véleményekkel szemben a hagyományos íjász könnyűlovasság jelenlétével egészen a XVI. század elejéig kell számolnunk Magyarországon... Tekintsük át a X-XVI. század magyar lovasságát, Köztük olyan témaköröket vizsgálva, mint pl. az Árpád-kor csatái steppei tükörben, a könnyűlovasság átalakulása a XV. században, az új típusú könnyűlovasság a XVI. században, fejlődési útja az oszmán hódoltság korában, az utolsó magyar udvari huszárok: Ferdinánd király hazai lovassága a schmalkaldeni háborúban (1546–1547).

Akár kimondva, akár kimondatlanul, abban számos hazai kutató egyetértett, hogy sok korábbi és későbbi népnek a fegyverzete, taktikája hasonló volt a honfoglaló magyarokéhoz, sőt némelyek szerint kifejezetten azonos volt azzal.

A hagyományosnak számító filológusi vagy régészeti megközelítés mellett érdemesnek tűnt tehát egy másik irányból, a történeti párhuzamok felől is alaposabban megvizsgálni a középkori magyar lovasság hadviselését.”

„Jelen munka pedig már arra is rámutat, hogy egyes korábbi véleményekkel szemben a hagyományos íjász könnyűlovasság jelenlétével egészen a XVI. század elejéig számolni kell Magyarországon...”
*
TARTALOM:

• „Ez volna tehát a tér, … melyben nemzetünk otthon volt, mellyel midőn rombolt, alkotott”
• Levélváltás West Pointtal
• A XIX. századi magyar nemzetépítés szolgálatában
• A tudományos kezdetek
• Hitelességi válság a századfordulón
• A gyökerek keresése: a két világháború közötti időszak
• A marxizmus „diadalától” a régészet dominanciájáig
• Nehéz lovas? Könnyű lovas? – Kortárs írók a kalandozók fegyverzetéről, harcmódjáról
• VI. Bölcs Leó bizánci császár tudósítása a régészet szemszögéből
• A lándzsavívás tudománya: az ulánusok steppei gyökerei
• Mi mindenre jó a páncél?
• Regino prümi apát műve és a honfoglalók páncélja, sisakja és íja
• Ismeretlenül is ismerős: a kalandozók íja
• Milyen is lehetett a „brit taktika” a IX–X. században? – néhány szó a nyugat-európai ellenfelekről

• Az Árpád-kor csatái steppei tükörben
• Mit tudhatunk valójában a lovasíjászok taktikájáról? – a mongolok, mamelukok és bizánciak példái
• A steppei népek lovassága nyílt csatákban
• A közép-ázsiai törökök taktikája
• A kelet-európai steppe taktikája a bizánci irodalomban
• A mongolok taktikája a XIII. században
• A „kalandozások” és a keresztény királyság korának csatáiról
• Mindenképpen „nyugatiak”-e a keresztény magyar királyság hadvezéreinek taktikai mintái? – Zimony (1167), Muhi (1241)
• Elképzelhető-e valamiféle folyamatosság? Brenta-folyó (899), Kroisenbrunn (1260) – Augsburg (955), Dürnkrut (1278)
• Eltűnt-e a középkorban a magyar etnikumú könnyűlovasság Magyarországról?
• Przemyśl (1099): „elfelejtődött-e” a hagyományos könnyűlovas taktika?
• Maradhat-e változatlan a taktika, ha a fegyverzet változik? – az Árpád-kori lovassági fegyverzet és a taktika összefüggései
• Elfeledett steppei betelepülők
• Lehetnek-e egyáltalán etnikum vagy modernitás „markerek” önmagukban a szablyák vagy kardok?
• A magyarországi könnyűlovasság a XIII–XIV. századi elbeszélő forrásokban

A könnyűlovasság átalakulása a XV. században

• A huszárság térnyerése
• Zsigmond király lovassága
• Szpáhik, huszárok, sztradióták, avagy mitől is huszár a huszár?
• A magyarországi huszárság balkáni gyökerei
• Lehet-e helye rablóknak a nemzeti mitológiában? – a huszárság feladatköre

Az új típusú könnyűlovasság a XVI. században

• A könnyűlovasság helye és szerepe a Jagelló-korban
• Az új típusú könnyűlovasság alkalmazása a mohácsi csatában (1526)
• A könnyűlovasság helye a mohácsi magyar csatarendben
• A magyar könnyűlovasság tevékenysége a mohácsi csatában
• Továbbélő középkor: a magyar lovasság fejlődési útja az oszmán hódoltság korában
• Az utolsó magyar udvari huszárok: Ferdinánd király hazai lovassága a schmalkaldeni háborúban (1546–1547)
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.