Munkácsy és a Napút

Egy és egynegyed évszázada folyamatosan „magyarázzák” Munkácsyt. Ez alatt az időszak alatt senki soha nem hozta másképp szóba pl. a Siralomházat, mint úgy, hogy itt egy betyár elítéltetésének az utolsó szakaszáról számol be a mester. Amikor is – ezt a mozzanatot még a francia kritikák is idézik – a kivégzés előtti napon megengedték a hatóságok, hogy a barátai, rokonai meglátogathassák a börtönben az elítéltet.

Ilyenkor letettek a földre egy tányért, és abba bele lehetett dobálni egy kis pénzt, a temetés céljára. Mert egyébként az illetékes hatóság nem temettette volna el tisztességesen a kivégzett betyárt, hanem belökték volna valami sebtiben ásott gödörbe.

Külsőségeket nagyon sokat és sokféleképpen leírnak a festménnyel kapcsolatban. Például, hogy a betyár földre dobta a Bibliát. Vagyis nem kér belőle. Mármost ez a – nem festői, hanem elsőrendűen dramaturgiai – mozzanat az 1950-es években kifejezetten a javára szólt Munkácsynak.

Jelenleg valószínűleg a rovására szólna. A kép megítélése tehát megint attól függ, milyen irányból, jobbról vagy balról kommentáljuk. Az ilyenfajta ambivalens „magyarázatokból” bőven lehetne csemegézni.

Aztán egyenként is megvallatták a szereplőket a jól, sőt a jobbnál jobban értesült kritikusok: melyik lehet rokona az elítéltnek, melyik lehet barátja, hogy’ kerül oda a gyerek, aki szájtátva csodálkozik az eseten, miért sír a háttérben a gyászba borult asszonyság, és így tovább. Tehát a dolgot végig úgy kezelik, mint egyedi, egyszeri esetet, amelyik legföljebb allegorikusan utalhat egy tágabb közösségnek, mondjuk, egy nemzetnek a sorsára. Például az 1848-49-es szabadságharc leverése utáni magyar sorsra. Meg se nézik a dátumot...

• Hol vagyunk már ekkor a szabadságharctól?
Régen túl vagyunk rajta, már a kiegyezésen is túl vagyunk.
De mégis: Ki ül itt, a siralomházban, a halálra ítéltség sanyarú állapotában? A magyarság...

*
A „Munkácsy és a Napút” című eme kiadványt azoknak a művészetet, művészettörténetet kedvelő olvasóinknak ajánljuk, akiket mélyebb kontextusban is foglalkoztat a művész életművének „megelevenedése”, értékének jó értelmű revelációja, az ezzel kapcsolatos elmélkedések és gondolatok (Honfoglalás, Siralomház, Zálogház, Tépéscsinálók, Éjjeli csavargók, Golgota, Ecce Homo, Sztrájk...), a Napút értelmezés Csontváry Kosztka Tivadar és Munkácsy Mihály vonatkozásában, a világ olyan formakeretben való megjelenítése, amelynek összetevői a Napút egymásra következő stációit idézik meg, alkalomról-alkalomra, sajátos átiratban...

Mindezeket a képek szemlélése során felgyülemlett tanulságokkal, tapasztalatokkal és következtetésekkel...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.