
Szamár-Sziget szellemkatonái
Margittai Gábor
Külső magyarok + Ajándék fotóalbummal!
Könyv
Zrínyi kiadó, 2014
Zrínyi kiadó, 2014
304 oldal, Kemény kötésű fűzött C5 méret
ISBN 9789631201093
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 950 Ft
Megtakarítás: 15%
Online ár: 3 358 Ft
Leírás
A szardíniai Szamár-sziget egykor a szicíliai maffia börtönszigete volt, korábban terroristák és gyilkosok büntetőtelepe, száz éve pedig a magyar hadifogoly katonák pokla a Földközi-tenger paradicsomában...
A történelmi tényfeltárás a világ egyik legizgalmasabb és leglélekszakasztóbb írói tevékenysége: olyan nyomozómunka, amely rég eltűnt (vagy eltüntetett) jelek, bizonyítékok, kósza mesék alapján próbál életet lehelni akár évszázadok óta halott emberekbe, elnémult kisvilágokba.
Az első világháborús szardíniai haláltábor - sok száz magyar katona vesztőhelye - ilyen nyomozás és csodakísérlet helyszíne, amely egyre élesebben bontakozik ki előttünk...
A könyv szerzője, Margittai Gábor kisebbségkutató az MTI-nek elmondta: feleségével, kutatótársával, Major Anitával kutatták a magyar emlékeket Szardínián, amelynek mellékszigetén, Asinarán a börtönszigeten rátaláltak az egykori fogolytáborok maradványaira, illetve egy festői partszakaszon a foglyok csontjait rejtő osszáriumra. E kápolnában mindössze egy olasz feliratú tábla utal arra, hogy ott száz évvel ezelőtt az első világháború egyik leggyilkosabb haláltábora működött.
Az első világháború kezdetén, 1914-ben a szerb hadszíntéren fogságba esett katonákat nyolcszáz kilométeren át terelték a Balkánon, majd napokig marhaszállító gőzösök gyomrában hánykolódtak, mire Szardíniára értek. A 85 ezres fogolytömegből végül mindössze hatezren térhettek haza, sokan jóval a háború befejezése után. A legtöbb hősi halott Magyarországról származott.
Margittai Gábor szerint a Szamár-sziget katonáinak története az első világháború egy olyan fejezetéről szól, amelyben annak minden borzalma benne van: a lágerek, a kiszolgáltatottság, a kegyelet hiánya, a hősi halottak elfeledése, egyúttal egy kalandos történeten keresztül igyekszik megvilágítani az Osztrák-Magyar Monarchián belüli nemzetiségi kapcsolatokat.
Regényesen, mégis történelmi hűséggel mutatja be az első világháborús magyar hadifoglyok kálváriáját...
*
A „Szamár-Sziget Szellemkatonái” című eme kiadványt - amely a szenvedésről szól - azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akiket érdekel azoknak a magyaroknak a sorsa, akik a háború kegyetlen kiszámíthatatlansága folytán 1914-ben vagy 1915-ben a szerb hadszíntérre kerültek, hadifogságba estek, elmondhatatlan kínok árán túlélték az albániai halálmenetet, majd a Szardínia melletti Asinara börtönsziget fogolytáboraiba toloncolták őket...
Nehéz Szabadulni a Könyv Hatása Alól!!
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
A történelmi tényfeltárás a világ egyik legizgalmasabb és leglélekszakasztóbb írói tevékenysége: olyan nyomozómunka, amely rég eltűnt (vagy eltüntetett) jelek, bizonyítékok, kósza mesék alapján próbál életet lehelni akár évszázadok óta halott emberekbe, elnémult kisvilágokba.
Az első világháborús szardíniai haláltábor - sok száz magyar katona vesztőhelye - ilyen nyomozás és csodakísérlet helyszíne, amely egyre élesebben bontakozik ki előttünk...
A könyv szerzője, Margittai Gábor kisebbségkutató az MTI-nek elmondta: feleségével, kutatótársával, Major Anitával kutatták a magyar emlékeket Szardínián, amelynek mellékszigetén, Asinarán a börtönszigeten rátaláltak az egykori fogolytáborok maradványaira, illetve egy festői partszakaszon a foglyok csontjait rejtő osszáriumra. E kápolnában mindössze egy olasz feliratú tábla utal arra, hogy ott száz évvel ezelőtt az első világháború egyik leggyilkosabb haláltábora működött.
Az első világháború kezdetén, 1914-ben a szerb hadszíntéren fogságba esett katonákat nyolcszáz kilométeren át terelték a Balkánon, majd napokig marhaszállító gőzösök gyomrában hánykolódtak, mire Szardíniára értek. A 85 ezres fogolytömegből végül mindössze hatezren térhettek haza, sokan jóval a háború befejezése után. A legtöbb hősi halott Magyarországról származott.
Margittai Gábor szerint a Szamár-sziget katonáinak története az első világháború egy olyan fejezetéről szól, amelyben annak minden borzalma benne van: a lágerek, a kiszolgáltatottság, a kegyelet hiánya, a hősi halottak elfeledése, egyúttal egy kalandos történeten keresztül igyekszik megvilágítani az Osztrák-Magyar Monarchián belüli nemzetiségi kapcsolatokat.
Regényesen, mégis történelmi hűséggel mutatja be az első világháborús magyar hadifoglyok kálváriáját...
*
A „Szamár-Sziget Szellemkatonái” című eme kiadványt - amely a szenvedésről szól - azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akiket érdekel azoknak a magyaroknak a sorsa, akik a háború kegyetlen kiszámíthatatlansága folytán 1914-ben vagy 1915-ben a szerb hadszíntérre kerültek, hadifogságba estek, elmondhatatlan kínok árán túlélték az albániai halálmenetet, majd a Szardínia melletti Asinara börtönsziget fogolytáboraiba toloncolták őket...
Nehéz Szabadulni a Könyv Hatása Alól!!
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.