Tayos 1. kötet
Dr. Gerardo Pena Mattheus
A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története
Könyv
2013
2013
190 oldal, Puha kötésű ragasztott A4 méret
ISBN 9789630870320
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 4 800 Ft
Megtakarítás: 15%
Online ár: 4 080 Ft
Leírás
1969-ben adott hírt a nemzetközi média arról, hogy a magyar származású Móricz János egy ősi civilizáció eddig ismeretlen és feltáratlan földalatti birodalmára bukkant Ecuadorban. (Lásd: Móricz János legendáriumának nyomában.)
Az ott élő őslakos shuarok vezették el a magyar kutatót az ősi szent helyükre, egy titkos barlangbejáraton. A hatalmas Andok-hegység alatt, az amazonasi esőerdő kapujában, ezer kilométereken át húzódó, sok helyütt emberkéz által épített barlangrendszer egyik csarnokában Móricznak ismeretlen eredetű tárgyakat, kincseket mutattak a shuarok. Lehetne mindez egy nagy sikerű hollywood-i kalandfilm is, ám ez a valóság.
*
A horvátnádaljai (mai Körmend) születésű és a II. világháború óta Argentínában élő Móricz János a hatvanas években Ecuadorban dolgozott, egy német aranybánya megbízásából Morona-Santiago tartományban végzett felméréseket. Az évek során barátság alakult ki közte és az ott élő őslakos shuar nép között. Móricz mesélt nekik a magyarok mítoszairól, közte az ún. Arvisúrákról, miszerint őseink hajdanán aranylemezekre rótták az ősi történelmünket, a legutóbbi nagy kataklizma előtti és utáni történéseket.
A shuar vezetők előtt sem ismeretlen a történet, azonosságot véltek felfedezni a magyar nép és a shuar nép eredet-mítoszai között. Mindezek mellett néhány közös szót fedeztek fel egymás nyelvében. A barátság és a közös szálak miatt a shuarok úgy döntöttek, megmutatják Móricznak a szent helyüket. Napokig haladva a föld alatt, Móricz eljutott a legtitkosabb termekbe, ahol több különböző méretű, úgynevezett galériát látott, amelyben több ezer arany és egyéb fémlemez sorakozott körben a falakon. A lemezek ismeretlen írással voltak teleírva, volt közöttük vésett, rovott, de a legtöbb azonban nyomott volt, ami sorozatkészítésre utalt. Ezt a csarnokot Móricz arany- vagy fémkönyvtárnak nevezte el, mert a beavatói szerint is ezeken az arany lapokon ősi üzenet volt írva.
Más termekben több ezer kő-, és kerámiaszobor volt, amelyek a legkülönfélébb embertípusokat ábrázolták furcsa ruházatban. A shuarok szerint mindezeket egy régi nép, a mi szóhasználatunkban egy ősi civilizáció mentette ide egy ősi kataklizma elől.
Ez a Tayos-barlang az ecuadori-perui határ közelében van, 1969 óta hivatalosan magyar elnevezéssel Táltos-barlangnak hívják. Évek során kiderült, hogy ez nem csupán egy barlang, hanem egy egész labirintus-rendszer, amely több ezer kilométeren és több országon (Dél-Kolumbiától, Ecuadoron, Perun át Chiléig, Argentínába, Bolíviába és Brazíliába átnyúlva) húzódik az Andok hegység alatt. Az őslakosok hite szerint a mai napig is élnek emberek, vagy legalább is valamiféle lények odalenn, méghozzá városokban.
Már ők sem emlékeznek mikor, és kik rejtették ide mindezeket. Ráadásul, a kincsek termei és a barlangrendszer több szakasza emberkéz által átalakított, tehát mesterséges földalatti alkotás, több száz méter mélyen, a több ezer méter magas Andok hegység alatt.
1969-ben hivatalosan is bejelentette a felfedezését az akkori ecuadori elnöknek (José Maria Valesco Ibarra) abból a célból, hogy a térséget világörökségi területnek deklarálják, így megóvják az esetleges kifosztástól. A shuarok közölték vele, hogy eljött ugyan az idő, hogy a világ közvéleménye értesüljön a barlangról és a benne fellelhető tárgyakról, de azok onnan el nem mozdíthatóak, és a shuarok megkövetelik azok sérthetetlenségét.
Móricz további lépéseit a shuaroknak tett ígérete és saját lelkiismerete határozta meg. Egy hivatalos expedíció segítségével szerette volta bebizonyítani a földalatti világ létét és a leletek valódiságát. Az ecuadori kormány kezdetben hajlott az együttműködésre. A tényfeltáró expedíciót két szakaszban kívánták megvalósítani a tetemes költségekre való tekintettel. A körülbelül egy hónaposra tervezett kutatás profi csapatot és komoly felszerelést igényelt. Az első szakaszban a földalatti barlangrendszert kívánták feltárni, a második szakaszban a leletekig szerettek volna eljutni.
A barlangrendszer bejárása után a folytatás késlekedett. A britekhez is eljutott a felfedezés híre, Stan Hall szervezésével összeállt egy újabb csapat, amelynek vezetésére az amerikai űrhajóst, Neil Armstrongot kérték fel.
De sem az ecuadori, sem a brit kormány nem tudta garantálni a leletek mozdíthatatlanságát, emiatt Móricz kilépett az expedícióból a shuaroknak tett ígérete miatt. Természetesen a leletek pontos helyét sem árulta el a félkatonai csoportnak. 1976-ban elindult a Tayos-expedíció Móricz nélkül.
Azóta egymásnak ellentmondó híresztelések láttak napvilágot az eredményességével kapcsolatban. A legelső jelentésben az egyik kutató szavai szerint annyi leletet találtak, ami több száz évre való kutatási anyagot szolgáltat a régészeknek. Ezután hírzárlatot rendeltek el, majd bejelentették, hogy a föld alatt csupán mindenképpen egyedi jellegzetességű, de természetes geológiai képződmények találhatóak, valamint pár múmián és cserépedényen kívül mást nem találtak.
A természetes geológiai képződmény tényének ellentmond, hogy sok helyen gránitlapokkal burkolták az eredetileg mészkőben vésett, átalakított járatokat. Már az 1969-es expedíció is leszögezte, hogy a járatok mesterségesek, hisz épp ez képezte a további egyeztetések és expedíció szervezés hivatalos tervének alapját. Ennek ellenére a brit expedíció után gyanúsan megváltozott a hivatalos állásfoglalás, és a mai napig az az állítás van érvényben, miszerint a barlang „természetes geológiai formáció”. Az összes fotó persze ennek egyértelműen ellene mond és önmagáért beszél!
Mindezen bizonyítékok elegendőek ama kijelentésünk megalapozásához – annak ellenére is, hogy a Móricz által említett aranylemezek még nem kerültek elő – hogy az emberiség történelme alapjaiban más, mint amit ma tanítanak, köztük természetesen a magyari népek őstörténelme is. Az emberiség kozmikus származását igenis el akarják titkolni előttünk.
Móricz János 1991-ben belefogott egy nemzetközi konferencia megszervezésébe, melyen a nyilvánosság elé kívánta tárni mindezen elméleteket, bizonyítékokat. A hirtelen jött halála ebben sajnos megakadályozta.
Itt a lehetőség munkájának a folytatására...!!
*
A „Tayos” 1. kötetét a Tayos-barlang kutatásának dokumentált története iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
Kiemelten ajánljuk mellé:
A Tayos barlangok rejtélyei
Belső Föld Almanach.
Byrd admirális titkos utazása a Belső Földbe.
Nikola Tesla elveszett feljegyzései.
A Pozitív gondolkodás ereje 3 könyv egyben + meditációs CD melléklettel.
Az Anunnakik titkos története.
Az aranylemezek üzenete.
Móricz János legendáriumának nyomában.
David Icke - Emberi faj emelkedj fel.
A magyar ősemlékezet és az Arvisura világkép.
Piliscsillag Napcsillag.
Móricz János Nemzetközi Őstörténeti Konferencia 5 DVD.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Az ott élő őslakos shuarok vezették el a magyar kutatót az ősi szent helyükre, egy titkos barlangbejáraton. A hatalmas Andok-hegység alatt, az amazonasi esőerdő kapujában, ezer kilométereken át húzódó, sok helyütt emberkéz által épített barlangrendszer egyik csarnokában Móricznak ismeretlen eredetű tárgyakat, kincseket mutattak a shuarok. Lehetne mindez egy nagy sikerű hollywood-i kalandfilm is, ám ez a valóság.
*
A horvátnádaljai (mai Körmend) születésű és a II. világháború óta Argentínában élő Móricz János a hatvanas években Ecuadorban dolgozott, egy német aranybánya megbízásából Morona-Santiago tartományban végzett felméréseket. Az évek során barátság alakult ki közte és az ott élő őslakos shuar nép között. Móricz mesélt nekik a magyarok mítoszairól, közte az ún. Arvisúrákról, miszerint őseink hajdanán aranylemezekre rótták az ősi történelmünket, a legutóbbi nagy kataklizma előtti és utáni történéseket.
A shuar vezetők előtt sem ismeretlen a történet, azonosságot véltek felfedezni a magyar nép és a shuar nép eredet-mítoszai között. Mindezek mellett néhány közös szót fedeztek fel egymás nyelvében. A barátság és a közös szálak miatt a shuarok úgy döntöttek, megmutatják Móricznak a szent helyüket. Napokig haladva a föld alatt, Móricz eljutott a legtitkosabb termekbe, ahol több különböző méretű, úgynevezett galériát látott, amelyben több ezer arany és egyéb fémlemez sorakozott körben a falakon. A lemezek ismeretlen írással voltak teleírva, volt közöttük vésett, rovott, de a legtöbb azonban nyomott volt, ami sorozatkészítésre utalt. Ezt a csarnokot Móricz arany- vagy fémkönyvtárnak nevezte el, mert a beavatói szerint is ezeken az arany lapokon ősi üzenet volt írva.
Más termekben több ezer kő-, és kerámiaszobor volt, amelyek a legkülönfélébb embertípusokat ábrázolták furcsa ruházatban. A shuarok szerint mindezeket egy régi nép, a mi szóhasználatunkban egy ősi civilizáció mentette ide egy ősi kataklizma elől.
Ez a Tayos-barlang az ecuadori-perui határ közelében van, 1969 óta hivatalosan magyar elnevezéssel Táltos-barlangnak hívják. Évek során kiderült, hogy ez nem csupán egy barlang, hanem egy egész labirintus-rendszer, amely több ezer kilométeren és több országon (Dél-Kolumbiától, Ecuadoron, Perun át Chiléig, Argentínába, Bolíviába és Brazíliába átnyúlva) húzódik az Andok hegység alatt. Az őslakosok hite szerint a mai napig is élnek emberek, vagy legalább is valamiféle lények odalenn, méghozzá városokban.
Már ők sem emlékeznek mikor, és kik rejtették ide mindezeket. Ráadásul, a kincsek termei és a barlangrendszer több szakasza emberkéz által átalakított, tehát mesterséges földalatti alkotás, több száz méter mélyen, a több ezer méter magas Andok hegység alatt.
1969-ben hivatalosan is bejelentette a felfedezését az akkori ecuadori elnöknek (José Maria Valesco Ibarra) abból a célból, hogy a térséget világörökségi területnek deklarálják, így megóvják az esetleges kifosztástól. A shuarok közölték vele, hogy eljött ugyan az idő, hogy a világ közvéleménye értesüljön a barlangról és a benne fellelhető tárgyakról, de azok onnan el nem mozdíthatóak, és a shuarok megkövetelik azok sérthetetlenségét.
Móricz további lépéseit a shuaroknak tett ígérete és saját lelkiismerete határozta meg. Egy hivatalos expedíció segítségével szerette volta bebizonyítani a földalatti világ létét és a leletek valódiságát. Az ecuadori kormány kezdetben hajlott az együttműködésre. A tényfeltáró expedíciót két szakaszban kívánták megvalósítani a tetemes költségekre való tekintettel. A körülbelül egy hónaposra tervezett kutatás profi csapatot és komoly felszerelést igényelt. Az első szakaszban a földalatti barlangrendszert kívánták feltárni, a második szakaszban a leletekig szerettek volna eljutni.
A barlangrendszer bejárása után a folytatás késlekedett. A britekhez is eljutott a felfedezés híre, Stan Hall szervezésével összeállt egy újabb csapat, amelynek vezetésére az amerikai űrhajóst, Neil Armstrongot kérték fel.
De sem az ecuadori, sem a brit kormány nem tudta garantálni a leletek mozdíthatatlanságát, emiatt Móricz kilépett az expedícióból a shuaroknak tett ígérete miatt. Természetesen a leletek pontos helyét sem árulta el a félkatonai csoportnak. 1976-ban elindult a Tayos-expedíció Móricz nélkül.
Azóta egymásnak ellentmondó híresztelések láttak napvilágot az eredményességével kapcsolatban. A legelső jelentésben az egyik kutató szavai szerint annyi leletet találtak, ami több száz évre való kutatási anyagot szolgáltat a régészeknek. Ezután hírzárlatot rendeltek el, majd bejelentették, hogy a föld alatt csupán mindenképpen egyedi jellegzetességű, de természetes geológiai képződmények találhatóak, valamint pár múmián és cserépedényen kívül mást nem találtak.
A természetes geológiai képződmény tényének ellentmond, hogy sok helyen gránitlapokkal burkolták az eredetileg mészkőben vésett, átalakított járatokat. Már az 1969-es expedíció is leszögezte, hogy a járatok mesterségesek, hisz épp ez képezte a további egyeztetések és expedíció szervezés hivatalos tervének alapját. Ennek ellenére a brit expedíció után gyanúsan megváltozott a hivatalos állásfoglalás, és a mai napig az az állítás van érvényben, miszerint a barlang „természetes geológiai formáció”. Az összes fotó persze ennek egyértelműen ellene mond és önmagáért beszél!
Mindezen bizonyítékok elegendőek ama kijelentésünk megalapozásához – annak ellenére is, hogy a Móricz által említett aranylemezek még nem kerültek elő – hogy az emberiség történelme alapjaiban más, mint amit ma tanítanak, köztük természetesen a magyari népek őstörténelme is. Az emberiség kozmikus származását igenis el akarják titkolni előttünk.
Móricz János 1991-ben belefogott egy nemzetközi konferencia megszervezésébe, melyen a nyilvánosság elé kívánta tárni mindezen elméleteket, bizonyítékokat. A hirtelen jött halála ebben sajnos megakadályozta.
Itt a lehetőség munkájának a folytatására...!!
*
A „Tayos” 1. kötetét a Tayos-barlang kutatásának dokumentált története iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
*
Kiemelten ajánljuk mellé:
A Tayos barlangok rejtélyei
Belső Föld Almanach.
Byrd admirális titkos utazása a Belső Földbe.
Nikola Tesla elveszett feljegyzései.
A Pozitív gondolkodás ereje 3 könyv egyben + meditációs CD melléklettel.
Az Anunnakik titkos története.
Az aranylemezek üzenete.
Móricz János legendáriumának nyomában.
David Icke - Emberi faj emelkedj fel.
A magyar ősemlékezet és az Arvisura világkép.
Piliscsillag Napcsillag.
Móricz János Nemzetközi Őstörténeti Konferencia 5 DVD.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.