Ősi intézményeink

Az „Ősi intézményeink” kötet 1924-ben jelent meg Budapesten a Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó R.T. gondozásában.

A millenniumi emlékünnepek alkalmával megjelent, és akkor nagy reményekkel várt történelmi összefoglaló művek már a megjelenésük idején nagy csalódást okoztak, mert nem csak számtalan nagy fontosságú kérdést hagytak megoldatlanul, hanem ősi intézményeinket is egytől egyig idegen eredetűnek tüntették fel. Tették ezt oly módon, hogy habár igen sok történetírónk csatlakozott Pauler és Marczali felfogásához, elfogadható bizonyítékokat elméleteik bizonyítására nem hoztak fel...

És így első perctől kezdve a csalódottak és a kételkedők közé tartoztam, mert előttem hihetetlennek látszott lenni, hogy őseink a nemzeti intézmények ősi voltára hivatkozzanak akkor, midőn ennek állítására kellő alapjuk nem volt. De azt sem tudtam a magyar felfogással összeegyeztetni, hogy Géza vezérkő fejedelem a mi ősi, magunkkal hozott intézményeinket - miként Pauler állítja -, egyszerűen szétrúgta, és azután Szent István azok helyébe hatalmi szóval, idegen vezetőkkel, idegen intézményeket állított.

Az a jogfolytonosság, melyhez a magyar folyton és következetesen ragaszkodott és mely a régi és a Szent István által adott szabadságokra való hivatkozásokban is megnyilvánult, nem lehetett üres szélhámoskodás...
(Rudnay Béla 1924)
*

A történelmi tanulmány az alábbi témakörökkel foglalkozik:

• Álmosok és a Kende;
• Honfoglalás körüli kérdések;
• Törzsek és a megszállás;
• Törzsek feloszlása;
• Fejedelmek;
• Szent István király;
• Ispánok rendje;
• Vitézlők rendje és a szabadok osztálya;
• Várispánságok;
• Vármegyék;
• Hadifoglyok és szolganépek;
• Bírák;
• Országgyűlések;
• Aranybulla;
• Aranybullával kapcsolatba hozott törvények;
• Koppány. Gyula. Ajtony;

*
Az „Ősi Intézményeink” című ezen kiadványt a szerző ELŐSZÓ-ban foglalt alábbi szavait figyelembe véve, de a kötetben foglaltakat át- és továbbgondolva, a konklúziókat levonva, a saját álláspontjukat kialakítva ajánljuk a történelmet kedvelő, az őstörténetünk kérdéseire nyitott olvasóinknak:

„Reménylem, hogy célomat, fennmaradt intézményeink ősi voltának bizonyítását... el fogom érni. Az eredetileg tervezett keretet azonban túlléptem, amire a talált anyag fontossága indított.”
*
Ajánlott még:

Mátyás király birodalma és Magyarország jövője.
A szkíta-magyar kontinuitás elméletének jogosultsága - a turáni szellem keretében.
Pogány szokások őseinknél.
Magyar mythológia.
A magyarok eredete.
Az ősmagyarok hitvilága.
A hunok története.
Az Árpádok története.
Magyarország pénzei az Árpádok korában.
A magyar rovásírás hiteles emlékei.
A magyar nép arca és jelleme.
Szumirok, szittyák, ősturánok.
Magyarországi népszokások.
A hunok három világbirodalma.
Erdély nevezetesebb családai.
A Brassai fekete templom Mátyás-kori címerei.
A Csíksomylói Kegyszobor története.
A középkori magyar címertan jelképezése.
A régi nemzetségek és a Szent király jobbágyai.
Magyar régiségek.
Az ismeretlen népmese.
Gaal György magyar népmese gyűjteménye I-II-III. kötet egyben.
A Csíki székely krónika.
A magyar nemzet ősvallása.
A heraldika vezérfonala.
A parthus, hun-magyar scythákról
Magyar mitológia
A heraldika kézikönyve műszótárral.
Egy honfoglalás előtti Magyar hadjáratról Németországban - I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről.
Székely népmesék.
Egy honfoglalás előtti Magyar hadjáratról Németországban - I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről.
Székely népmesék.
Szendrő vára.
A nagybányai Horthy-család szabolcsi három nemzedéke.
Magyarország művelődésének állapota az Árpád-házi királyok alatt.
A nemesség
Nemességi könyv
Ipolyi Arnold népmese gyűjteménye.
Vitézi Rend A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.