Éllovasból sereghajtó ANTIKVÁR

Alapos szókimondással veszi számba a magyar gazdaságpolitika 2002-es parlamenti választások óta elkövetett szarvashibáit. Az általa elveszett éveknek nevezett időszak elemzésén túl iránytű is, ezért arról is szól, hogy mi a teendő annak érdekében, hogy Magyarország ismét a térség éllovasa lehessen. „Könyvemben sorra veszem a 12 legfontosabb szarvashibát, ezekért külön-külön is nagy árat kellett fizetni, de így együtt már képesek voltak leállítani a magyar gazdaság és társadalom európai felzárkózási folyamatát... Könyvemet a reménnyel zárom: lehetünk még sereghajtóból újból éllovasok. Ehhez csak két egyszerű dolog szükséges: kormányváltás és gazdaságpolitikai fordulat. Mindkettőt megérdemeljük, mindkettő érik”. Kövessük nyomon az elvesztett évek krónikáját!

A szerző alapos szókimondással veszi számba a magyar gazdaságpolitika 2002-es parlamenti választások óta elkövetett szarvashibáit.

Az általa elveszett éveknek nevezett időszak elemzésén túl a könyv iránytű is, ezért arról is szól, hogy mi a teendő annak érdekében, hogy Magyarország ismét a térség éllovasa lehessen.

„E rovatban hétről hétre szemlézem a globális gazdaság nagy sikerű könyveit. Most töredelmesen megvallom, hogy az olvasás mellett időnként írok is, így a napokban jelenik meg új könyvem, amely az elveszett évekről, a 2002 és 2007 közötti időszakról szól. Közgazdászként arra keresem a választ, hogyan lehetett 2002 után, röpke fél évtized alatt így elrontani Magyarországot és a magyar gazdaságot.

Végig az izgatott, hogy milyen gazdaságpolitikai szarvashibákat kellett elkövetni ahhoz, hogy a térség legjobban teljesítő gazdaságából a legrosszabb helyre csússzunk vissza. Bevallom, még engem is meglepett az elmúlt évtized két fele, tehát az 1998 és 2002 közötti öt év, majd a 2003 és 2007 közötti második öt év közötti különbség.

Az első öt évben a magyar gazdaság közel kilenc százalékkal közeledett az EU átlagos fejlettségi szintjéhez, a második öt évben már csak egy százalékkal, de 2008 gyengélkedése ezt is elviheti. Az első öt évben 9,5 százalékkal kerültünk közelebb az EU átlagos fogyasztási szintjéhez, de a második öt évben már fél százalékkal távolodtunk az európai életszínvonaltól. Az első időszakban csökkent a gazdasági erőnkhöz mért államadósság, a másodikban meredeken nőtt.

Először mérséklődött a munkanélküliség, különösen annak tartós változata, és emelkedett a foglalkoztatás, később ez a visszájára fordult. Először javult az inflációs adat, majd újból felszökött a gazdaság láza: a kormányváltás körül már 5 százalék alatt volt.

Az első öt évben mérséklődött a gazdasági erőnkhöz mért költségvetési hiány, 2002-től azonban meredeken emelkedett, és csak 2008-ban érjük el újból a 2001-es deficitszintet. Minden meghatározó gazdasági adat azt jelzi, hogy Magyarország nagyon elrontott valamit, és éppen az uniós csatlakozás körüli éveket veszítette el a gazdasági felzárkózás és a társadalmi felemelkedés terén.

• Hogyan történt mindez?

Az ok egyszerű: a kormány elrontotta a gazdaságpolitikát. Rendre hibás döntéseket hozott, amelyek szarvashiba-sorozattá álltak össze - ez húzódik meg a negatív fordulat mögött. Az elmúlt évtized első felében 1998 és 2002 között jól ment a gazdaság, minden fontos gazdasági mutató terén vezettük a később az unióhoz csatlakozó tíz nagyobb ország csoportját. Majd jött a kormányváltás: ez gazdaságpolitikai fordulatot hozott, amelyről már akkor tudtuk, hogy hibás, azonban drámai következményei később kerültek napvilágra.

Könyvemben sorra veszem a 12 legfontosabb szarvashibát, ezekért külön-külön is nagy árat kellett fizetni, de így együtt már képesek voltak leállítani a magyar gazdaság és társadalom európai felzárkózási folyamatát.

Óriási veszteségeket szenvedett el a magyar gazdaság, ezek következtében jelentős térségi vereségek értek bennünket. Elveszítettük az osztrák-magyar meccset, a szlovák-magyar mérkőzést, sőt a térségi tornát is: valóban bukott angyallá lettünk, első helyről buktunk az utolsóra. Azért különösen fájdalmas ez, mert már úton voltunk a nyugat-európai fejlettség és életszínvonal felé.

Ez tört meg, s ezzel a magyarok évszázados álma - úgy élni, mint Európa gazdagabb nyugati fele - homályosult el.

Ha 2002 után nem következik be a drámai fordulat, akkor 2007-ben bevezettük volna az eurót, és 2020-ra elértük volna az EU átlagos fejlettségi szintjét: közel kétszer jobban élhetnénk 2020-ban, mint amilyet a mai sereghajtó helyezésünk ígér. Sokkal több veszett el ezért, mint fél évtized: a kár évtizedekben mérhető, és a vesztes társadalmi rétegek milliókra rúgnak.

De nem ezzel zárom könyvemet, hanem a reménnyel: lehetünk még sereghajtóból újból éllovasok. Ehhez csak két egyszerű dolog szükséges: kormányváltás és gazdaságpolitikai fordulat.

Mindkettőt megérdemeljük, mindkettő érik”.
(Forrás: Heti Válasz)

*
Az „Éllovasból Sereghajtó” című eme kiadványt az elveszett évek krónikája iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.