Magyar hősök 1914-1916
Tábori Kornél
Könyv
Nemzeti Örökség kiadó, 2015
Nemzeti Örökség kiadó, 2015
196 oldal, Puha kötésű ragasztott A4 méret
ISBN 9786155496226
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 900 Ft
Megtakarítás: 15%
Online ár: 3 315 Ft
Leírás
I. VILÁGHÁBORÚS KÖNYVEK
Részletek a Magyar hősök: 1914-1916 című kötet BEVEZETŐ-jéből
Ha a halál tébolyult istenének oltárán betelik királyi áldozásunk, akkor megtudod bús hazám, hogy magyarok vére mily sebes és örvénylő patakokban öntözte Oroszország, Galícia, Kárpátok, Isonzo, Tirol, Karinthia, Szerbia, Montenegro, Albánia csatatereit. Ahol az ellenség, muszka, rác, talián, erejének teljes lendületével a monarchiára rohant, hogy legázolja és ízekre szaggassa, magyar katonák húsából, véréből, lelkéből vert sáncokba ütközött.
Ez a mi szomorú dicsőségünk. Kérlelhetetlen történelmi hivatás, amely végigkíséri ezeréves múltunkat: sorvadni, vagdalkozni, elhullani, mint ősszel a rengeteg erdők lombjai, sebek forradását várni, mindig fizetni, sohasem kapni, de becsületünket híven és tisztán őrizni meg a jövendő nemzedéknek.
Nálunk a tét nem tenger, nem új földek mohó vágya, nem a szomszéd gyűlölete, nem aranyhegyek álma, nem hatalmi cél; mindig eszményi javakért, vakon rohantunk a fergetegbe: hűségünk bizonyságáért, becsületünkért, egy jobb kor távoli reménységéért, vitam et sangvinem.
Két év múlt el, jajjal, gyásszal, kétségekkel, sötétséggel, fénnyel; a rémülettől megállottak az óramutatók és boldogságunktól megkondultak a harangok. Balsors és szerencse egyformán koptatták küszöbünket, a világháború forgószelébe sodorva, hol az égbe szálltunk, hol a földön fetrengtünk. Hogy mégis bírjuk és Krisztus szenvedéseit szótlan türelemmel viseljük, ez már hőseink példaadása, élő és halott hőseink glóriája, amely Magyarország fölött delel, mint a Nap az égboltozaton...
Feketedő és sárguló hírünket, nevünket, bágyadt és hervadt nemzeti öntudatunkat, fajunk iránt való szerelmünk hunyó lángját a magyar katonák elbúsult vitézsége, haláltmegvető hősiessége, emberfölötti kitartása, világhíressége élesztette, emelte, edzette és erősítette. Az a rengeteg fehérlő keresztfa, behorpadt sír és büszke obeliszk, ami négy ország hegyén, völgyén, országútja mentén magyar honvéd, vagy magyar katona földi maradványainak közös emléke, a nagy leszámoláskor majd mázsás súllyal zuhan a háborús mérleg serpenyőjébe, az Ő mártírságuk, romlandó testük, porladozó csontjuk, kihült szivük adja a nemzet erejét, gőgös rátartiságát, jogainak és követeléseinek teljesülését, — százezer, meg sok százezer hazajáró hősi halott lészen a mi igazságunk, a mi életünk...
Elvitathatlan bizonyságát adtuk szuverenitásunknak a monarchia határain belül és a jövendőnkhöz jogot, bizalmat, tiszteletteljes figyelmet kaptunk határainkon kívül, szövetségesnél, ellenségnél egyaránt. A magyarok a háború romantikusai! — mondják a franciák. A magyarság a monarchia gerince! — gondolják a németek. A magyarokat számításainkon kívül hagytuk! — tapasztalják az olaszok.
Igazságos Mátyás király óta ilyen becsülete nem volt a magyaroknak külső országokban és a tengeren túl is.
Ezek a háború aktívái. A passzívákról nem beszélhetünk, eljön annak az ideje, amikor a szó szárnya nem lesz megnyesve, mint a fogoly sasmadáré. Addig várjunk türelemmel. Most a halállal nézzünk farkasszemet, nem a jövővel.
Szentségtörés minden gondolat, amelyik elkalandozik a magyar katonától, aki Galicia szennyébe, a Doberdo, San Martino, San Michele, Tirol, Krajna kőszikláiba, az áhitatos Kárpátok szorosaiba, Volhynia mocsarába, Podolia fekete földjébe temetkezve utolsó mérkőzését vívja hatalmas, számra még mindig négyszeresen túlnyomó ellenségeinkkel.
A pillanat, amit elrabolunk tőlük, bámészkodva az ég kékjébe, a természet káprázatos színeibe, lányok szemébe, életünk örömeibe, sok ezernek végső pillanata talán, szívükből vér csordul, szemük kifordul és arccal esnek a kőre, a mélységbe, a vízbe, a mocsárba, a földre, hogy az Isten trónusa elé masírozván mondhassák:
— Bűneinkért megbűnhödtünk, oh Uram!
A magyar hősiesség örökkévaló példáinak gyűjteménye ez a könyv. Szándékának tisztasága igazolja hiányosságait. Ha minden magyar hős képét, hőstettének leírását, életének és halálának pontos adatait összegyűjthettük volna, úgy a munka túllépte volna a megszabott határokat, egész könyvtárrá tornyosultak volna a kötetek, a címe pedig, nem is „Magyar Hősök Albuma”, de: „Az Új Magyarország Története”.
(MONTE-SAN-MICHELE, 1916 őszén.
LÁZÁR MIKLÓS.)
*
Ezt a „Magyar Hősök 1914-1916” című kiadványt a történelmet kedvelő, a magyar hősiesség örökkévaló példáinak eme gyűjteménye iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Részletek a Magyar hősök: 1914-1916 című kötet BEVEZETŐ-jéből
Ha a halál tébolyult istenének oltárán betelik királyi áldozásunk, akkor megtudod bús hazám, hogy magyarok vére mily sebes és örvénylő patakokban öntözte Oroszország, Galícia, Kárpátok, Isonzo, Tirol, Karinthia, Szerbia, Montenegro, Albánia csatatereit. Ahol az ellenség, muszka, rác, talián, erejének teljes lendületével a monarchiára rohant, hogy legázolja és ízekre szaggassa, magyar katonák húsából, véréből, lelkéből vert sáncokba ütközött.
Ez a mi szomorú dicsőségünk. Kérlelhetetlen történelmi hivatás, amely végigkíséri ezeréves múltunkat: sorvadni, vagdalkozni, elhullani, mint ősszel a rengeteg erdők lombjai, sebek forradását várni, mindig fizetni, sohasem kapni, de becsületünket híven és tisztán őrizni meg a jövendő nemzedéknek.
Nálunk a tét nem tenger, nem új földek mohó vágya, nem a szomszéd gyűlölete, nem aranyhegyek álma, nem hatalmi cél; mindig eszményi javakért, vakon rohantunk a fergetegbe: hűségünk bizonyságáért, becsületünkért, egy jobb kor távoli reménységéért, vitam et sangvinem.
Két év múlt el, jajjal, gyásszal, kétségekkel, sötétséggel, fénnyel; a rémülettől megállottak az óramutatók és boldogságunktól megkondultak a harangok. Balsors és szerencse egyformán koptatták küszöbünket, a világháború forgószelébe sodorva, hol az égbe szálltunk, hol a földön fetrengtünk. Hogy mégis bírjuk és Krisztus szenvedéseit szótlan türelemmel viseljük, ez már hőseink példaadása, élő és halott hőseink glóriája, amely Magyarország fölött delel, mint a Nap az égboltozaton...
Feketedő és sárguló hírünket, nevünket, bágyadt és hervadt nemzeti öntudatunkat, fajunk iránt való szerelmünk hunyó lángját a magyar katonák elbúsult vitézsége, haláltmegvető hősiessége, emberfölötti kitartása, világhíressége élesztette, emelte, edzette és erősítette. Az a rengeteg fehérlő keresztfa, behorpadt sír és büszke obeliszk, ami négy ország hegyén, völgyén, országútja mentén magyar honvéd, vagy magyar katona földi maradványainak közös emléke, a nagy leszámoláskor majd mázsás súllyal zuhan a háborús mérleg serpenyőjébe, az Ő mártírságuk, romlandó testük, porladozó csontjuk, kihült szivük adja a nemzet erejét, gőgös rátartiságát, jogainak és követeléseinek teljesülését, — százezer, meg sok százezer hazajáró hősi halott lészen a mi igazságunk, a mi életünk...
Elvitathatlan bizonyságát adtuk szuverenitásunknak a monarchia határain belül és a jövendőnkhöz jogot, bizalmat, tiszteletteljes figyelmet kaptunk határainkon kívül, szövetségesnél, ellenségnél egyaránt. A magyarok a háború romantikusai! — mondják a franciák. A magyarság a monarchia gerince! — gondolják a németek. A magyarokat számításainkon kívül hagytuk! — tapasztalják az olaszok.
Igazságos Mátyás király óta ilyen becsülete nem volt a magyaroknak külső országokban és a tengeren túl is.
Ezek a háború aktívái. A passzívákról nem beszélhetünk, eljön annak az ideje, amikor a szó szárnya nem lesz megnyesve, mint a fogoly sasmadáré. Addig várjunk türelemmel. Most a halállal nézzünk farkasszemet, nem a jövővel.
Szentségtörés minden gondolat, amelyik elkalandozik a magyar katonától, aki Galicia szennyébe, a Doberdo, San Martino, San Michele, Tirol, Krajna kőszikláiba, az áhitatos Kárpátok szorosaiba, Volhynia mocsarába, Podolia fekete földjébe temetkezve utolsó mérkőzését vívja hatalmas, számra még mindig négyszeresen túlnyomó ellenségeinkkel.
A pillanat, amit elrabolunk tőlük, bámészkodva az ég kékjébe, a természet káprázatos színeibe, lányok szemébe, életünk örömeibe, sok ezernek végső pillanata talán, szívükből vér csordul, szemük kifordul és arccal esnek a kőre, a mélységbe, a vízbe, a mocsárba, a földre, hogy az Isten trónusa elé masírozván mondhassák:
— Bűneinkért megbűnhödtünk, oh Uram!
A magyar hősiesség örökkévaló példáinak gyűjteménye ez a könyv. Szándékának tisztasága igazolja hiányosságait. Ha minden magyar hős képét, hőstettének leírását, életének és halálának pontos adatait összegyűjthettük volna, úgy a munka túllépte volna a megszabott határokat, egész könyvtárrá tornyosultak volna a kötetek, a címe pedig, nem is „Magyar Hősök Albuma”, de: „Az Új Magyarország Története”.
(MONTE-SAN-MICHELE, 1916 őszén.
LÁZÁR MIKLÓS.)
*
Ezt a „Magyar Hősök 1914-1916” című kiadványt a történelmet kedvelő, a magyar hősiesség örökkévaló példáinak eme gyűjteménye iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.